Az elmúlt hétvégén különleges eseménynek adott otthont Tokaj: a Szent Miklós ortodox templom új haranggal gazdagodott egy nem mindennapi összefogás eredményeképpen. Két katonai hagyományőrző egylet, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség és a Spanyol Királyság Kozákjainak Szövetsége a Budapesti Orosz Kulturális Központtal karöltve készíttette el, és adta át az új harangot az egyházközségnek – olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírportál, a Boon.hu cikkében.
2013-ban kezdődött
De hogy kerültek az oroszok Tokajba? És miért éppen az egykor Spanyolországban szolgáló kozákok utódai jöttek az ajándékkal? Nagy Géza szervezőtől megtudtuk, hogy a történet már 2013-ban elkezdődött, amikor a szövetségük védnöksége alatt elindult a Szent Miklós Napi Magyar–Orosz Barátság Napok története. A magyar huszárság és az orosz kozákság, és ezáltal a magyar és az orosz nép barátságának kivételes eredményeit hozó „népi diplomáciai kezdeményezés” ötletgazdái és szervezői Nagy Mónika és ő maga voltak.
Megkeresték Székely Tibort, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnökét, aki felkarolta a kezdeményezést, amelynek első akciója egy „Magyar–Orosz Barátság Emléktábla” elhelyezése volt a Tokaji Múzeum udvarán.
Az emléktábla felavatásának apropóját a Nagy Mónika által felkutatott Tokaji Orosz Borvásárló Bizottság (1733–1798) meglapításának 280. évfordulója adta. Ugyanis ennek nyomában bontakozott ki az a nagyszabású történet, amely a kétnyelvű feliraton is olvashatóan: II. Rákóczi Ferenc és Nagy Péter orosz cár barátságának, a tokaji bor ennek köszönhető oroszországi diadalútjának és a szabadságharc bukását követően, az emigráns kurucok által létrehozott cári huszárezredeknek és dél-oroszországi szőlőültetvényeknek állít emléket.
Az 50-es években törték össze
2014-ben, a második alkalommal megrendezett Szent Miklós Napi Magyar–Orosz Barátság Nap keretében cipelték a magyar huszárok az ortodox templomba azt az 1790-ben öntött harangot, amelyet az ötvenes években a tokaji templom erőszakos bezárásakor törtek össze a szocializmus építésének hevében. Ennek a huszáros „csínynek” az volt a célja, hogy előmozdítsák a Tokaji Orosz Borvásárló Bizottság közreműködésével felépített templom visszaszolgáltatásának ügyét, és szimbolikus elégtételt adjanak a kommunizmus éveiben megbecstelenített Szent Miklós-harangnak.
Ez a gesztus indította el azt a folyamatot, amely a hétvégi fejleményekhez vezetett. A magyar kormány 2017-ben megvásárolta a várostól a templomot, és ünnepélyes keretek között visszaadta az ortodox egyháznak, most pedig az összetört harangot is méltó módon pótolták.
Szegedi Szabolcs, a megajándékozott templom diakónusa elmondta, hogy már kilenc évre tekint vissza az együttműködés a huszár, katonai hagyományőrzőkkel, akik a kozákokkal együtt eljöttek Tokajba, és a közös hitükről tanúságot tettek Szent Miklós emléknapján. Ez oda vezetett később, hogy a várost a magyar–orosz barátság városává, december hatodikát pedig emléknappá nyilvánította a közgyűlés. Attól kezdve rendszeres lett a magas szintű diplomáciai együttműködés is, az orosz delegációk rendre képviselik Oroszországot ezeken az alkalmakon. Érdekesség, hogy most éppen orosz emigráns kozákok jöttek, akik a spanyol királyi testőrség tagjai. Jelmondatuk, hogy „hittel és vitézséggel küzdeni a hazáért és Istenért”. A közös hit kapcsolja őket is hozzánk.
Jelképesen és a gyakorlatban is
Úgy döntöttek, hogy a kommunisták által elnémított harangot – azzal indokolták, hogy az ne hívhassa imára az embereket – jelképesen és a gyakorlatban is újra életre hívják. Múlt szombattól tehát újra szól a harang, újra imára hívja az embereket. A harangot Oroszországban öntötték, két oldalán a magyar és az orosz címer látható, a felirata pedig: „Az orosz kozákok és a magyar huszárok ajándéka.”
