Átadták a megyei önkormányzat energetikailag korszerűsített épületét, valamint információs napot, azaz szakmai tájékoztató előadásokat tartottak a 2021 és 2027 közötti fejlesztési időszak, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz kapcsán – aminek keretében 86 milliárd forint érkezik Békés megyébe, köztük a megyeszékhelyre – csütörtökön Békéscsabán.
A felújított megyeháza átadásán a Pénzügyminisztérium regionális programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta, az energetikai korszerűsítés közös siker. Oláh Gábor emlékeztetett, számos fontos dátum köthető Békés megye történetéhez, és a mostani időszak is jelentős, hiszen kivételes lehetőségek előtt áll a térség. A fejlesztéspolitika a valós igények kielégítéséről szól, hogy javítsák az életminőséget. A kormány döntése értelmében a hazai és az európai uniós forrásokat a települések bevonásával juttatnák el a magyar gazdaságba, a gazdaságpolitikában is a helyi kívánalmak élveznek elsőbbséget
- olvasható a Békés megyei hírportál, a BEOL cikkében.
A kormányhivatal épületében tartott előadásában hangsúlyozta, folytatnák azokat a jó gyakorlatokat a TOP Plusz keretében is, amelyek jellemezték a TOP-ot, a problémákon pedig javítanának.
Kiemelte: jelenleg hazai forrásból indul el az operatív program. A kormány megelőlegezi a fejlesztések költségeit, a települések a támogatás teljes összegéhez hozzájutnak. Rövidül a bírálati időszak, a tervek szerint a mostani felhívások kapcsán már tavasszal támogatói szerződéseket kapnak a nyertes pályázók, hogy elindíthassák a fejlesztéseket.
A Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa elmondta: Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az átlagfizetések elmaradnak az országos átlagtól. Ahhoz, hogy a népességfogyást megállítsák, illetve a tendenciát megfordítsák, tervekre van szükség, valamint jól jövedelmező munkahelyekre és élhető környezetre. A Dél-Alföldre vonatkozóan a gazdaságfejlesztési stratégia elkészült, azt javasolta a településeknek, hogy mérettől függetlenül legyen jövőképük, hogy mit szeretnének elérni, hova szeretnének eljutni öt-tíz éven belül.
Békés megye erősségének nevezte a termőföldeket, a termálvizet, a meglévő nyomda-, üveg- és élelmiszeripart. A megközelíthetőségen viszont tovább kell javítani, mint ahogy javítani kell az úthálózatot, valamint a mobilitást. Probléma, hogy rövidek az értékláncok, azaz, hogy a megtermelt alapanyagokat nem helyben, a környékben dolgozzák fel, pedig sokkal nagyobb haszonnal lehetne úgy értékesíteni a termékeket. Szólt a békéscsabai repülőtér és a mellette lévő ipari terület tervezett fejlesztéséről, és hogy hatalmas, tankönyvekbe illő lehetőség van a Békéscsaba-Gyula gazdasági tengelyben.
Az információs napon a Pénzügyminisztérium főosztályvezetői több gyakorlati tudnivalót osztottak meg a TOP Plusz kapcsán a rendezvényen résztvevő településvezetőkkel.
Borítókép: Lehoczky Péter / BEOL
