Igazából már hírértéke sincs annak, ha Tóta W. Árpád HVG-publicista az egyházat és a magyar embereket mószerolja a nyilvánosságban. Ez van, ebben leli örömét a szellemi Lenin-fiú. Most például ez jött ki a száján a Kontroll-csatorna Szabadsajtó Klub műsorában: – Ha elkezdenénk megkapargatni az egyházak pénzügyeit, akkor újra kéne nyitnunk Recsket. […] Valahol el kell férniük. Csak Kiss-Rigó László önmagában egy hegyet ki kéne fejtsen.

Aki ezen meglepődik, az valószínűleg nem olvasta a pállott ábrázatú provokátor évekkel ezelőtt írt „Jézus-portréját”. Legütősebb szánt mondatát idemásolom: „Idejött egy rendszergazda-külsejű fiatalember, aki egyébként Isten fia volt, addig pattogott, míg keresztre feszítették, és nekünk ettől lesz jó.” Vagy az azóta szentté avatott II. János Pál pápa halálára készített „nekrológját”: „Game over JP2 – Jó utat, remélem, puhára esel.” (Tóta W. egyébként a külpolitikában is otthon van: „Ukrajna annyiszor bombázza meg a Barátság kőolajvezetéket, ahányszor kedve tartja. És jól teszi. Magyarország kára pedig legfeljebb »járulékos« lehet, amúgy is megérdemeljük.”)

Önről, a Magyar Nemzet olvasójáról is megvan a véleménye a mutatványos embernek: „Ahhoz, hogy a magyar kormánymédiának még bármi hitelt adjon valaki, szükséges, hogy korlátolt legyen” – írja provokátorunk, aki már a rendszerváltás idején (12–14 évesen) rendszeresen bejárt az SZDSZ-székházba. Ragadt rá valami… A mostani Szabadsajtó Klub hírértéke legfeljebb az, hogy a Tóta W.-monológot hallgató többi résztvevő – Gulyás Balázs, Stumpf András, Thuróczy Szabolcs – csak hallgatott, mint hal a szatyorban…