Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, 1902. november másodikán született Tolna megyében, a Pálfa melletti Felsőrácegrespusztán. Őrá, mint hajdani névadóra emlékeztek, immár sokadik alkalommal, Szekszárdon a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán, hiszen az író, költő nevét vette fel 1990-ben az önállóvá vált főiskola.
Bár ma már nem ez a neve az egyetemi karnak, de a karon belül az egyik intézetet, s az egyetem gyakorlóiskoláját is így hívják, és ápolják az illyési hagyományt nem csak ilyen ünnepi alkalomkor, hanem programok, rendezvények, pályázatok formájában is. Őrzik a hajdani főiskola névadójának szellemét azért is, mert életművének az a tanulsága, hogy az ember, a közösség és a hagyomány megbonthatatlan egységet alkot.
Az egyetemi kar aulájában tartott ünnepségen dr. Szécsi Gábor dékán felidézte a fiatal Illyés korát, egymásra ható kapcsolatát annak az időnek másik írófejedelmével, a szintén a városhoz kötődő Babits Mihállyal.
Az ünnepi beszédet, majd a verset követően az aula Illyés falánál lévő bronz domborműnél elhelyezték az emlékezés és tisztelet koszorúit. Az elsőt az egyetemi kar dékánja és a Hallgatói Önkormányzat elnöke, majd őket követte az Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskola, AMI és Gyakorlóóvoda két igazgató-helyettese, a szekszárdi önkormányzat és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum képviselője, de lerótta kegyeletét az MNL Tolna Megyei Levéltárának igazgatója, a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület két elnökségi tagja és a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója is.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
