Új migrációs hullám fenyegeti Európát

Brüsszel továbbra is tétlen, miközben a Földközi-tenger újra megtelik menekülthajókkal. Európa jövője a tét.

Afrikai migránsok egy német közparkban Fotó: Michael Nguyen Forrás: NurPhoto/AFP

Frontex-adatok: új útvonal nyílt Kréta felé

A Frontex októberi jelentése szerint csupán a nyugat-balkáni útvonalon 22 300 illegális határátlépést regisztráltak, ami háromszorosa az egy évvel korábbi számoknak. Közben a líbiai–krétai tengeri útvonal forgalma 280 százalékkal nőtt egyetlen hónap alatt, és az algériai csónakosok száma is megduplázódott négy hét alatt.

A görög partoknál naponta több száz embert mentenek ki rozoga hajókból. A lampedusai halottasházak újra megteltek, míg Leszbosz szigetén ismét megjelentek a menekülttáborok. A helyiek attól tartanak, hogy visszatér a 2015-ös káosz.

Illusztráció (Fotó: Anadolu/AFP)

Európa: három válsággóc, egy következmény

A jelenlegi migrációs nyomás három, egymással összefüggő konfliktusból ered: Szudánban az RSF milícia uralma és a polgárháború már négy millió embert űzött el otthonából. Nigériában a fuláni fegyveresek és a Boko Haram terrorhulláma okoz menekültáradatot. Pakisztánban és Afganisztánban pedig a tálibok és a TTP támadásai 3 millió ember kényszerű elvándorlásához vezettek.

Ezek a tömegek most Líbián, Algérián és Iránon keresztül próbálnak eljutni Európába – gyakran embercsempészek hálózatain keresztül, amelyek „útvonalait” az unió képtelen ellenőrizni.

Brüsszel hallgat, miközben a migráció nő

A brüsszeli bizottság továbbra is politikai vitákba bonyolódik a migrációs paktum részletein, miközben a tagállamok már képtelenek kezelni a helyzetet.

A Frontex legfrissebb becslése szerint ha a jelenlegi trendek fennmaradnak, jövő novemberig akár 1,5–2,5 millió bevándorló is érkezhet az EU-ba.

A költségek is drámaiak: a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint kétmillió új érkező már az első évben 24 milliárd eurós terhet róna az uniós országokra – ez nagyjából megegyezik Németország éves nyugdíj-kiegészítésének költségével.

Orbán Viktor évekkel ezelőtt figyelmeztetett

Magyarország miniszterelnöke már 2015-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció nem csupán humanitárius kérdés, hanem nemzetbiztonsági és civilizációs kihívás is. 

Az azóta felépített magyar határkerítés és határőrségrendszer ma is az egyik legerősebb védvonal Európában.

Miközben a nyugati országokban a belső feszültségek nőnek – lakhatási válság, iskolai túlterheltség, közbiztonsági problémák –, Magyarország továbbra is saját határainak védelmére és szuverén döntéshozatalára helyezi a hangsúlyt.

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettest és belügyminiszter Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel  2019. május 2-án, Röszke közelében, a magyar–szerb határon lévő határzár mentén tett látogatásuk során (Fotó: Miniszterelnöki Hivatal/AFP/Szecsődi Balázs)

A kontinens jövője a tét – politikai földrengés előtt Európa

A migrációs válság politikai következményei is egyre nyilvánvalóbbak: Németországban az AfD 30 százalék fölé erősödött több tartományban. Franciaországban a Nemzeti Tömörülés vezet a vidéki régiókban. Görögországban a migrációellenes pártok támogatottsága megduplázódott.

Szakértők szerint a következő 12 hónap döntő lesz. Ha a migrációs útvonalakat nem sikerül lezárni, Európa társadalmi stabilitása és kulturális identitása kerülhet veszélybe. 

Az unió előtt egyre világosabb a választás: vagy megerősíti külső határait, ahogy Magyarország évek óta javasolja, vagy a kontinens elmerül a káoszban.

Borítókép: Afrikai migránsok egy német közparkban (Fotó: NurPhoto/AFP/Michael Nguyen)