Összekapcsolódik a Balkánon a drog-és az embercsempészet – figyelmeztetett Dobó Géza, a Migrációkutató Intézet kutatója. Az illegális migránsok gyakran ugyanazokon az ösvényeken jutnak el Európába, mint a drogok.
A bejáratott útvonalak, tehát a nyugat-balkáni irreguláris migrációs útvonal az egyéb csempész útvonalakkal párhuzamosan fut értelemszerűen, hiszen az illegális tevékenységeket folytatóknak hasonlóak a céljai: a hatóságok látóköréből kiesni
– magyarázta a szakértő.
Egyes szakaszokon generációk óta foglalkoznak csempészettel, legyen az kábítószer, fegyver vagy ha épp arra volt igény, műszaki cikk – emlékeztetett Dobó Géza. A csempészek ismerik a területet, mint a tenyerüket, és megvan a beágyazottságuk a hatóságoknál is – tette hozzá.
Tulajdonképpen bizonyos szempontból az illegális migránsok lényegében egy új típusú áru
– fogalmazott a szakértő.
Egy folyamatosan a terepen dolgozó szkopjei szervezet információi szerint az is előfordul, hogy a migránsok nem pénzben fizetnek a csempészeknek, hanem „öszvérek” lesznek, tehát drogot csempésznek.
Van tehát átfedés a drogokkal és az embercsempészettel foglalkozó bűnözői csoportok között – mutatott rá Dobó Géza, aki egy régebbi példával illusztrálta a jelenséget. Nagy-Britanniában például a kilencvenes években sokan, akik könnyű drogokkal, marihuánaterjesztéssel foglalkoztak, felvették a kínálatukba a dohányárut, cigarettát is, hiszen a Kelet-Európából származó áruból óriási haszonra tudtak szert tenni. Ráadásul ezekben az országokban még a büntetési tételek is alacsonyabbak voltak.
A csempészek ugyanúgy a kockázatot és a lehetséges profitot mérlegelik, mint bármelyik gazdasági szereplő – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Arra vonatkozóan, hogy a csempészek számára a drogok vagy az illegális migráció jelentik-e a nagyobb hasznot, nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az mindenesetre bizonyos, hogy a 2015-ös migrációs válságot követően az embercsempészet mértéke jelentős mértékben megnőtt, tömegessé vált.
Korábban is jelen volt az embercsempészet, de nem ilyen volumenben
– mondta Dobó Géza, hozzátéve, hogy gyakorlatilag egy új „termék” jelent meg a piacon.
Magyarország elsősorban tranzitország, hiszen az illegális migránsok elenyésző részének végcélja, a drogok tekintetében azonban annyiban más a helyzet, hogy felvevőpiac is például az Albániából érkező marihuána vagy épp az Afganisztánból érkező heroin számára.
Vélelmezhetően jelen vannak a csempészek kínálatában egyéb, szintetikus szerek is. Szíriában például az Asszad-rezsim alatt jelentős mennyiségű szintetikus kábítószert gyártottak, igaz, annak a felvevőpiaca jellemzően inkább a Közel-Kelet volt, semmint Európa.
Ahhoz, hogy a jelenség ellen hatékonyabban fel lehessen lépni „összehangoltabb, intenzívebb” határvédelemre és határozott fellépésre lenne szükség, mind az embercsempészettel, mind a drogkereskedelemmel szemben – emelte ki Dobó Géza.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Anadolu via AFP)
