Érezhető többletnövekedést hozhat az élelmiszer-forgalomban az, hogy átmenetileg ismét lehet hidegélelmiszer-vásárlásra is használni a Szép-kártyákat. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta, a számlákon még pihenő összeg is jelentős. A nagyságrendek áttekintéséhez érdemes a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében felsorolt adatokat alapul venni, ezekből ugyanis látszik némi átrendeződés is.
Fotó: MTI/Róka László
Az NGM közleménye szerint az idei első kilenc hónapban 338 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók Szép-kártyára, amely 5,4 százalékos bővülést jelent. Ez mutatja, hogy a Szép-kártya népszerűsége mint béren kívüli juttatás nőtt az idei évben, több munkáltató élhet vele, illetve többen kínálhatnak a korábbinál nagyobb keretet a munkavállalók számára. Erre lehetőséget teremt a szeptember elején életbe lépett változtatás, amely a korábbi éves szinten 450 000 forintos felső határt 570 000 forintra emelte. A költések az utalásoknál nagyobb mértékben, 10,4 százalékkal nőttek és 361 milliárd forintot tettek ki, amit támogathatott a Szép-kártyák digitalizálása és a kártya népszerűségének növekedése is. Ez az emelkedés azt is jelzi, hogy a háztartások fogyasztási hajlandósága javult a tavalyi évhez képest, a rendelkezésre álló összegeket nagyobb arányban költik el és a korábbi időszakban a számlákon ragadt összegeket is fokozatosan felhasználják. Azonban, még ezzel együtt is 96,7 milliárd forint állt rendelkezésre a kártyákon szeptember végén. Mint ismert, a könnyítés december elsejétől él.
A Szép-kártya-költésekben látható némi átrendeződés az idei év során – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel. A KSH a turisztikai szálláshelyek vonatkozásában közli a beváltott Széchenyi-pihenőkártya értékét. Ez az idei első kilenc hónapban 33,8 milliárd forintot tett ki, amely megegyezik a megelőző évi költéssel. Vagyis a szálláshelyeken arányaiban kevesebbet költöttek a magyarok, ez viszont összességében nem rontotta a szálláshelyek helyzetét, a turisztikai szálláshelyek bruttó szállásdíjbevétele 11,5 százalékkal volt magasabb a január-szeptemberi időszakban, mint a tavalyi évben, és meghaladta a 615 milliárd forintot. Ez utóbbi is mutatja, hogy a szállások döntő részben nem a Szép-kártyáról való költésekből élnek, az a szállásdíj bevételeiknek nagyságrendileg csak öt százalékát adja. Ugyanakkor sokan lehetnek, akik a költési lehetőség és a számlákon heverő összegek felhasználása miatt utaznak csak el, különben egyáltalán nem vagy csak Magyarországon belül nem nyaralnának – mutatott rá a vezető elemző. A szálláshelyek szerepének mérséklődése a teljes költésen belül jelzi, hogy történt átrendeződés az idei évben, a Szép-kártya felhasználhatóságának kibővítése például az otthonfelújítással is elősegíthette ezt a folyamatot. Ennek hatása megjelenhetett a bútor-, műszakicikk üzletek forgalmában, amelynek értéke az idei első három negyedévben 61 milliárd forinttal (8,4 százalékkal) 783 milliárd forint fölé emelkedett.
