Komoly szerepük volt Eger életében a fertálymestereknek

Dr. Petercsák Tivadar, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága Néprajzi és Kulturális Antropológiai Munkabizottságának elnöke Az egri fertálymesterség: közigazgatási funkció, hagyományőrzés, közösségépítés címmel tartott előadást csütörtökön a Dobó István Vármúzeummal közösen szervezett Szokásváltozások – Hagyomány és megújulás című konferencián.

null

– Magyarország városaiban a XVI.-tól a XIX. századig sokfelé volt jellemző, hogy az egyes városrészek élére tizedeseket, utcakapitányokat, fertálymestereket választottak. Hivatali jogkörrel rendelkezve beszedték az adókat, szervezték a közmunkát, a tűzvédelmet, vigyáztak a közrendre – indította előadását dr. Petercsák Tivadar, a Dobó István Vármúzeum egykori igazgatója. – Ők tájékoztatták az embereket a rendeletekről, és segítettek körzetük lakóinak összeírásában. Néhol a közös vagyon megóvásáért és hasznosításáért is feleltek. A XIX. század közepén a polgári közigazgatás megszüntette a népi önkormányzati tisztségeket. Feladataikat a városi tisztviselők, alkalmazottak látták el. A mai Magyarország területén a fertálymesterség egyedül Egerben élte meg a XX. századot, 1950-ig létezett. A Lokálpatrióta Egylet 1996-ban élesztette újjá, majd 2000-ben alapították meg a Fertálymesteri Testületet mint civil egyesületet.

Várkonyi György, a Fertálymesteri Testület főkapitánya avatja fel az új tagokat (Fotó: HEOL.HU/MEDIAWORKS/Berán Dániel)

Elmondta, ez a forma jó vizsgálati alapot nyújt ahhoz, hogy láthassák, hogyan teremt egy közösség olyan szokásrendet, amellyel egyszerre őrzi a múltbéli tradíciókat, ugyanakkor a folyamatos megújulást szorgalmazza. A fertálymesteri tisztség elődje a tizedes volt. A betelepülő német polgárság az általuk lakott városrészeket negyedeknek nevezte. Később a német negyedmester szóból kapták a fertálymester elnevezést a tisztviselők.

Fertálymesterek vonultak a Fáklyás Királyköszöntésen (Fotó: HEOL.HU/MEDIAWORKS/Berán Dániel)

A belső pusztító tolvaj, veszekedő, káromkodó és más rossztevő személyekre, hogy vigyázzanak, és főképpen, hogy őfelsége adóját hajtsák be – foglalták össze egy levélben a város negyedik negyedének polgárai a fertálymesterek szerepét.

– A városi tanács rendeleteit saját negyedeikben házról házra járva hirdették ki, ellenőrizték a tűzvédelmet, a pálinkafőzést. Éjszakai hangoskodáskor, családi viszály esetén is közbeléptek. A XIX. században kötelesek voltak ügyeletet tartani a főbíró házánál, hogy bármilyen ügyben a hasznára lehessenek. A tanácsülések idején testületileg jelen voltak a városházán – folytatta dr. Petercsák Tivadar. – Még a XX. század elejéig voltak konkrét feladataik.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.