Veszprém egyik jellegzetes építménye a Cholnoky-lakótelepnél található víztorony. A 48 méter magas víztartályt 1983-ban építették. A hegesztett acélszerkezet egy 3,6 méter átmérőjű és 37 méter magas, vasbeton tárcsaalapra helyezett toronytörzsből, valamint az utólag felemelt tartályból áll – írja a Veszprém megyei hírportál, a veol.hu.
Radács Attila, a Bakonykarszt Zrt. műszaki igazgatója, hidrológus szakember segítségével jutottak be a veol.hu újságírói a víztoronyba, amelybe egy vastag acélajtón keresztül lehet bemászni. Mintha egy atombunker belsejébe léptek volna be. Szűk, zárt és sötét tér, ahol gyenge fényű lámpával világítják meg a csapokat. Belül egy úgynevezett tartályoszlopon keresztül lehet közlekedni, ez gyakorlatilag egy végtelen hosszúságúnak tűnő létra, amely a csonka kúp alatt ér véget, ott lehet körbesétálni a kúpot.
Ez a víztorony több ezer fogyasztó vízellátásáért felel
– mondta Radács Attila.
Az 500 köbméteres tárolókapacitással rendelkező glóbuszba a négy veszprémi vízbázisból érkezik a kiváló minőségű karsztvíz. Ez azt jelenti, igen magas a kalcium- és magnézium-, illetve az ásványianyag-tartalma, előnyös élettani hatásokkal.
A veszprémiek olyan szerencsések, hogy számukra teljesen felesleges ásványvizet fogyasztani, hiszen a csapból is ez folyik.
A veszprémi vízi közmű kiépítése éppen 125 éve kezdődött, és Bolgár Mihály nevéhez fűződik. A természettudományokkal foglalkozó piarista tanár korszerű technológiával felmérte Veszprémben az ásott kutakat, és rádöbbent, hogy a kétharmadukban a víz nem alkalmas emberi fogyasztásra. Az akkori városvezetés előremutatóan gondolkodott, és 1896-ra, a millennium évére megkezdődött a víziközmű-szolgáltatás. A Séd-parti forrásvizekre alapozva építették ki az első vízvezetékrendszert, amelyet a mai viadukt alatt működő gépházból széntüzelésű gőzgépekkel, szivattyúkkal működtettek.
– Veszprém szerencsés helyzetben van, hiszen a vízbázisa hosszú évtizedekre biztosított a környék karsztvizeiből. Meg kell becsülnünk ezt. Egyénileg a háztartások takarékos vízgazdálkodásával, valamint kíméletes környezethasználattal tudunk legtöbbet tenni vizeink megóvása érdekében – vélekedett a szakember.
A teljes cikk ITT olvasható el.
