A jeles évforduló alkalmából és az építtető hittanár-pap, Longauer Imre atya emlékére pénteken az esti szentmise után, 19 órától ingyenes koncertet ad a templom Szent Imre Kórusa és annak vezetője, Kruppai Tamás kántor. A rendezvény érdekessége, hogy 1941-ben, szintén éppen 80 évvel ezelőtt alakult meg a kórus, amely Longauer Imre tiszteletére választotta a Szent Imre nevet. Az sem véletlen, hogy a bensőséges ünnepségre – melynek fővédnöke Cseresnyés Péter államtitkár – Szent Imre herceg ünnepén kerül sor – olvasható a Zala megyei hírportál, a zaol.hu cikkében.
– A templom elődje 1764-ben épült Nepomuki Szent János tiszteletére, barokk stílusban – idézte fel Várnai László, a jelenlegi plébános. – 1824-ben megnagyobbították és kétemeletes tornyot építettek hozzá. 1890-ben felvetették a templom további bővítésének tervét, a kanizsaiak több mint 100 ezer aranykoronát gyűjtöttek össze e célra. Aztán jött az első világháború, a pénzt hadikölcsönbe fektették, ami azonban elveszett. De az álmot nem hagyták vele veszni, Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével templomépítő bizottság alakult, a kanizsai fiatalság pedig lázas buzgalommal kapcsolódott be az új templom megépítéséért indított újabb gyűjtésbe, aminek köszönhetően 28 000 pengő jött össze.
Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap
A tervek szerint egy hatalmas, kéttornyú templomot építettek volna az Eötvös téren. Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte plébánosnak, majd dr. Czapik Gyula, az új megyés püspök a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé Longauer Imre hittanárt nevezte ki. Sok-sok töprengés után dr. Krátky István polgármesterrel, a bizottság világi elnökével úgy döntöttek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, inkább a régi, ahogy akkor hívták, felsőtemplomot bővítik.
– A tervek elkészítésére felkérték Kiss István mérnök századost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét. Közben megindult az anyagbeszerzés is – a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt, azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok, Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét. 1941 tavaszán már téglák tízezrei álltak a felsőtemplom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki – szegény és gazdag egyaránt – kivette részét a segítségnyújtásból. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a templom építésére. 1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom bontását, a régi épületből csak a torony és a kórusrész maradt meg. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. 1942. november 8-án gyönyörű időben szentelhette föl az új templomot dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök, aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Az eredetinél jóval nagyobb, kereszthajós, modern templomuk lett a kanizsaiaknak.
Várnai László atya kérdésünkre jelezte: lassan ismét aktuálissá válik a templom – amely a kaposvári egyházmegye legnagyobb temploma – felújítása, külső és belső festése. Mint mondta: a mostani kormány támogatja, segíti a templomfelújításokat, s a választások után remélhetőleg a munkát folytatni tudó Orbán-kurzus biztosít forrást a Jézus Szíve-templom megújulásához is. Hozzátette: a templom felszentelésének 80. évfordulóját jövőre egy nagyobb lélegzetű eseménnyel szeretnék megünnepelni.
