Negyedik éve ünnepeljük meg a magyar széppróza napját február 18-án, a legtermékenyebb munkásságú írónk, Jókai Mór születésnapján, a Magyar Írószövetség kezdeményezésére. Az alkotó életének több regényes epizódja Borsod megyében történt, és ez írásművészetére is hatást gyakorolt.
– Egyes források szerint Jókai Mór és későbbi neje, Laborfalvi Róza színésznő a miskolci színház színpadán találkozott először 1848. március 15-én, a magyar szabadságharc kitörésének estéjén. Az asszony nyolc évvel idősebb volt férjénél és törvénytelen gyermekével élt, ezért Jókai családja ellenezte a kapcsolatot.
Egy évre rá azonban a szerelmes feleség mentette meg üldözött forradalmár férje életét
– mondta el Pál Lilla néprajzkutatótól, a tardonai Jókai Mór Emlékszoba és Tájház gyűjteménykezelőjétől.
– Egy színésztársa, Telepy György segítségével elintézte, hogy Jókai Mór Tardonán rejtőzhessen el. Telepy György akkori felesége, Csányi Zsuzsanna színésznő által tudott ingatlant és erdőrészt vásárolni a településen, de Jókai érkezésekor a ház már foglalt volt. Emiatt az írót 1849. augusztus 19-ei érkezése után a Zsuzsanna testvére, Csányi Benjámin (Béni) földesúr otthonához tartozó cselédházban szállásolták el.
Festett és kirándult
A reformkori eszméket valló tardonai nemesség segítette a bujdosókat.
– Az író ideje nagy részét rajzolással, festéssel és barangolásokkal töltötte a Bükkben. Intenzív kapcsolatot ápolt a tardonai nemesekkel: Szentimrey Pál és Bodolay Sámuel földbirtokosokkal, valamint Vályi Nagy Sámuel kántortanítóval és fiával, Vályi Nagy Sámuel jegyzővel. A Vályiakhoz felesége keresztszülei révén szegről-végről rokoni szálak fűzték. A református tiszteletessel, Rácz Endrével pedig jó barátságot kötött, gyakran késő estig sakkoztak.
A helyi nemesség támogatása mellett a falusi nép is segédkezett a bujdosók leveleinek szállításában Miskolc és Tardona között. Jókai így tudta feleségével mindvégig tartani a kapcsolatot.
Időnként a közeli Bánfalván (a mai Bánhorváti) meglátogatta Vladár Józsefné Lónyay Karolinát. Jókaihoz 1849 novemberében csatlakozott korábbi iskolatársa, a kecskeméti honvéd százados, Muraközy János. Tardonát 1849 decemberében együtt hagyták el. Rácz Endre református tiszteletes segédlelkészi levelet állított ki számára, hogy biztonságban tudjon hazatérni – számolt be a néprajzkutató a helyi hírportálnak.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: emléktábla a tardonai Jókai-ház (Fotó: MEDIAWORKS/BOON)