Árpád-kori falu feltárásán dolgoznak a régészek Kiskunfélegyházán

Több mint három hete dolgoznak a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei.

null

 A közel 20 ezer négyzetméteres területen eddig több mint hétszáz Árpád-kori régészeti jelenség került elő – tudta meg a Bács-Kiskun megyei hírportál, a Baon.hu Wilhelm Gábor osztályvezető régésztől. 

A magyarság és benne Félegyháza történelmének jelentős szelete tárul fel a város határában folyó hatalmas méretű régészeti ásatáson. Egy olyan komplex Árpád-­kori település képe rajzolódik ki, amely rengeteg hasznos információval szolgál nemcsak a régészek, hanem a történelem iránt érdeklődő félegyháziak számára is – fogalmazott Wilhelm Gábor a helyszínen. 

Árpád-kori falu feltárásán dolgoznak a régészek Fotó: Bús Csaba

Elmondta, bár nem egy különleges településről van szó, hiszen sok mindenben hasonlít a korabeli környékbeli településekhez, de számos egyedisége van. Például, hogy az átlaghoz képest kiemelkedően szép leletanyag került elő.

Nagy számban találtak jellegzetes Árpád-kori edényeket, cserépbográcsokat, melyek közül sok szinte egészben maradt fenn. A fémkeresőzésnek köszönhetően pedig közel húsz korabeli pénz is előkerült, melyek III. Béla (1172–1196) magyar király uralkodásának időszakához köthetők.

Különleges darabja a feltárásnak az a késő avar kori (Kr. u. 8. századi) nagy szíjvég, amit az egyik Árpád-­kori objektumban találtak és valószínűleg a közeli avar temető kirablásakor kerülhetett a magyarok birtokába – sorolta a feltárás vezetője. 

Árpád-kori falu feltárásán dolgoznak a régészek Fotó: Bús Csaba/Baon

Wilhelm Gábor azt is elmondta, sokkal többet kaptak a feltárási helyszíntől, mint amit vártak.

Több szempontból is izgalmas a lelőhely. Egyrészt azért, mert ezen az Árpád-kori településén viszonylag hosszú ideig éltek eleink. Úgy tűnik, hogy már a 11. század közepétől a 13. század elejéig biztosan itt laktak. Tehát közel 150 évig fennálló település nyomait kutatjuk most. 

Azt, hogy miért szűnt meg a település, egyelőre nem tudjuk, de nem találtunk tatárjárás pusztítására utaló jeleket. Elképzelhető, hogy a birtokosa vezényelte el innen a jobbágyokat. De az is lehet, hogy valamilyen geopolitikai okból költözött el a falu népessége – részletezte a szakember. 

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Árpád-kori falu feltárásán dolgoznak a régészek (Fotó: Bús Csaba/Baon)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.