Hortobágy egyik kincse a mátai ménes, melyhez múlt csütörtökön délelőtt látogatott el a megyei portál egy kis fotózásra. Mint írják, az laikusként is látszik, hogy a lovak jól érzik itt magukat, nyugodtak, bíznak az emberben, kíváncsian közelítik meg. Még tőlünk, idegenektől sem féltek, a kancás csikók karámjában körénk gyűltek a négylábúak – olvasható a Hajdú-Bihar megyei hírportál, a haon.hu oldalán.
A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ménesének fő feladata a nemzeti kincsnek számító nóniuszfajta génmegőrzése és tenyésztése. A lóállomány nagy részét a nóniusz teszi ki, mellette néhány magyar sportló is található. A nóniusz használati tulajdonságairól híres, ezért minden lónak „dolgoznia” kell valamit; csikós alatt, pusztakocsiban, vendéget lovagoltat vagy sportol. Amelyiket nem tudják így hasznosítani, vagy nincs szükség rá a tenyésztéshez, azt eladják.
Jelenleg mintegy 240-250 lovuk van, nagyjából ezt szeretnék tartani, hiszen nem a szám növelése az elsődleges cél, hanem a minőség javítása és a megfelelő genetika fenntartása.
Évi 30-40 csikó születik, idén eddig 32, jövőre pedig 50 körülire szeretnénk emelni ezt a számot, mert úgy látjuk, a piaci igény a nóniusz iránt növekedett
– mondta el Boros Sándor ménesvezető.
Ez egy hagyományos fajta, ezért hagyományos tenyésztéstechnológiát próbálunk életben tartani, így a fedeztetés is természetes módon történik, ez már nagyon kevés helyen van meg
– magyarázta.
Negyven dolgozója van a ménesnek, őket kiegészíti néhány külsős szolgáltató, köztük fogathajtó, állatorvos, patkolókovács. A lovakkal foglalkozó emberek nagyon különböző feladatokat látnak el, van lógondozó, csikós, pusztaötös hajtó.
– Szívesen vásárolják tőlünk a választott csikókat, de nagy a kereslet a már munkában lévő, képzett lovak iránt is. Komplett fogatokat szeretnek párban megvenni, mások viszont a hároméves, még nyers, vagyis képzetlen lovakat veszik, akiket aztán új tulajdonosaik a maguk igényei szerint taníttatnak be. Az eladott állatok közel kétharmada belföldre kerül.
A lovak értékét nehéz meghatározni, nagy a szórás; néhány százezer forint lehet egy választott csikó, míg egy képzett ló akár több milliót is érhet
– mondta Boros Sándor.
Tapasztalatai szerint idén kissé döcögősen indult be a turizmus, most inkább még iskolai osztályok jönnek, majd a tanév végével lesz jelentősebb a forgalom. A nyári szezont kiegészítendő idén télen elkezdték a „nyitott istálló” programot, amikor a sorra születő csikók, bárányok, szürkemarha-borjak megfelelő szakmai vezetéssel megtekinthetők.
Fontos a mátai ménes sportélete is. – Két hatalmas fedeles lovardánk van, ezekben rossz időben és télen is tudunk dolgozni, és versenyeket is megtartunk benne. A pandémia alatt is lebonyolítottuk a versenyeinket, közönség nélkül, ekkor felértékelődtek az online közvetítések – árulta el.
Összesítése alapján tavaly 15 díjugrató versenynapot tartottak 2107 indulóval, rajtengedélyvizsgát 23-an tettek (idén csak mostanáig 37-en). 134 induló volt a fogatversenyeken, a szabadidős gyerekversenyeken 153 induló 2021-ben.
Két év után ismét megtartják a lovasnapokat július 15-17-én, a szokásos színes programokkal. Az idei rendezvény kuriózuma, hogy – a táncházmozgalom ötvenedik születésnapja alkalmából – a szombati nap nem koncerttel, hanem egy hatalmas táncházzal zárul az élőzenés méneshajtás után.
Borítókép: Gondos kezekben vannak a lovak (Fotó: Haon.hu/Czinege Melinda)
