A filmet hazánk tizenhat városában összesen közel kétszáz alkalommal tűzik műsorra, melyet a közönség premier előtti vetítés keretében Budapesten, Tiszafüreden és Debrecenben láthatott először – írja a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál, a szoljon.hu.
Ljasuk Dimitry magyar-ukrán független filmes, környezetvédelmi aktivista, reklámszakember, aki elsősorban rövidfilmjeivel és környezetvédelmi tevékenységével tett szert országos hírnévre. Ezért még számára is nagy ugrást jelentett első egész estés mozifilmje, a Jóreménység sziget leforgatása, ami 128 percen keresztül mutatja be a csodás Tisza-tavat, miközben rengeteg érzelmet felvonultat. Ahogyan az alkotó tömören összefoglalta filmje velejét: „Talán mindaz benne van, amit sokan életnek hívunk”.
– A filmben megjelenik a boldogság, de van sírás, mélység, nevetés, magány, szerelem, barkácsolás, felszabadulás, szeretet, na és persze gyönyörű helyszínek, sok-sok Tisza és elengedés. Beleadtam a szívemet-lelkemet, bemutatva, mi mindent jelent számomra a Tisza és a Tisza-tó – ecsetelte a helyi hírportálnak Ljasuk Dimitry.
A film főszereplője a világjárvány idején úgy dönt, hogy önkéntes karanténba vonul egy aprócska lakatlan szigetre a Tisza-tavon. A szigeten egy kis kunyhó áll, amit még az édesapjával épített korábban, de közös álmukat nem tudták befejezni, mert az apa időközben meghalt. A fiú ki akar szakadni a mókuskerékből, szembe akar nézni magával, ezért hét év után visszatér a szigetre.
A kalandnak tűnő kezdet után azonban hamar próbára teszi a magány, ami rávilágít gyengeségeire és félelmeire. A csodálatos természet, a Tisza gyógyító ereje, a nomád élet és apja régi tanításai szépen lassan megváltoztatják az értékrendjét. Megérti, mi az, ami igazán fontos az életben, és mi az, ami nem. Megtapasztalja az igazi szabadságot és az egyszerű boldogságot. Valami mégis hiányzik az életéből. Fél év elteltével egy jó és egy rossz hírt kap a szigetre érkező paptól, aminek hatására végleg szembe kell néznie az elengedéssel...
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Ljasuk Dimitry (Fotó: Szoljon/Mediaworks)