A somogyi vármegyeházát egykor nemesi közadakozásból építették fel a XVIII. században, és ma a megye legnagyobb, 6700 négyzetméter alapterületű, műemlékvédelem alatt álló, de működő épülete - írja a Somogy megyei hírportál, a sonline.hu.
A tét nemcsak a visszaköltözés volt, hanem az elképesztően leromlott állapotú épület megmentése – hangzott el azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet az energetikai korszerűsítés jelenlegi állásáról tartottak a Somogy Megyei Önkormányzat értéktermében.
A legdrágább raktár működött a Fő utcán, ahol csontokat és köveket őriztek
– idézte fel az egykori állapotokat Gelencsér Attila, országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP), aki visszaemlékezett arra, hogy az évtizedek óta dédelgetett álomra hosszú éveket kellett várni. Az önkormányzatok 2010 előtti eladósodását követő konszolidáció idején a megyeházák ingatlanjai állami tulajdonba kerültek, 19 megyéből 18-ban így történt. Gelencsér Attila azonban külön megállapodást kötött Navracsics Tibor korábbi kancellária-, jelenlegi területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterrel a kaposvári vármegyeházáról, így tudtak pályázni.
Ennek köszönhetően a vármegyeháza és a levéltár fejlesztésére uniós forrásból 995 millió forintot fordíthattak, ebből 298 millió forintot költöttek az energetikai fejlesztése, erre 10 milliót saját forrásból is áldoztak. Az elavult 12 kazánt 4 új, kondenzációs kazánra cserélték.
Az idén már teljes kapacitással működik a napelem- és fűtésrendszer, mondta Biró Norbert, a megyei közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP). A tetőre 47,3 kiloWatt teljesítményű napelemeket telepítettek, 1072 világítótestet cseréltek, és 212 nyílászárót cseréltek vagy újítottak fel. A padlásfödémet 30 centi vastag hőszigeteléssel látták el. A vastag falak jól szigetelnek, de ezekre hőszigetelő vakolatot raktak fel. A legjobbkor jött a korszerűsítés, mert enélkül az épület fenntartási költségei elviselhetetlenül magassá váltak volna ebben az időszakban, amikor a családok, az állam és az önkormányzatok is megtakarításokat igyekeznek elérni. Nem lesz forróság, de állandó hőmérsékletet biztosítunk, tette hozzá Biró Norbert.
Sárhegyi Judit, megyei jegyző a megyei önkormányzat és a múzeum dolgozóinak is megköszönte a közreműködést.
Nyújt-e segítséget a műemlékvédelmi épületek korszerűsítéséhez a kaposvári minta? – tette fel a kérdést Lengyel János, a Somogyi Hírlap főszerkesztője.
A tapasztalat megvan, tudunk segíteni, de minden épület egyedi, és külön vizsgálatot igényel, de léteznek megoldások – felelte Szép Lajos, megyei főépítész. A műemlékvédelmi épületek hőszigetelése tilos, de hőszigetelő vakolatot lehet feltenni, említette meg. A konzervatív kormányzás történeti folytonosságot jelent
- fejtette ki válaszában Gelencsér Attila.
Ezért emelte miniszteri szintre az építésügyet a kormány, mutatott rá. Lázár János feladata, hogy összeegyeztesse a modern építészetet a hagyományok ápolásával. Ennek érdekében az ősszel új jogszabályt terjesztenek a Parlament elé, és működik a kastélymentő program. Az országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a brüsszeli szankciós politika miatt a települési önkormányzatok energiaszámlái tízszeresére, hússzorosára emelkedtek, ezért naponta több segítségkérő telefont kap. Sikereket is tudnak elérni, mert a kaposvári Csík Ferenc uszoda energiaköltségeinek támogatására 74 millió forint támogatást biztosít a kormány.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Sárhegyi Judit, Somogy megyei jegyző, Gelencsér Attila, kormánypárti országgyűlési képviselő, Biró Norbert, a megyei közgyűlés Fideszes elnöke és Szép Lajos, megyei főépítész adtak tájékozatást az energetikai beruházásról (Fotó: Lang Róbert/sonline.hu)
