A nádvágás legális és szükséges tevékenység, a nádirtásért viszont, amint ezt egy napokban született bírósági ítéletben kimondták, börtönbüntetés járhat – írja a Veszprém vármegyei hírportál, a veol.hu.
Két év, illetve egy év felfüggesztett börtönre, valamint pénzbüntetésre ítélte a Veszprémi Járásbíróság azt a két férfit, aki Balatonakalin, a volt kemping területén 150 méter hosszan és 8–12 méter szélességben üdülőpark építése miatt letarolta a kiemelten védett nádast. Amelyre egyre jobban kellene vigyáznunk.
Miközben fogy és romlik a tavon a nádasok minősége, a Balatonon évtizedek óta nem folyik nádgazdálkodás
– mondta a Veol-nak Pomogyi Piroska hidrobiológus. A rendszerváltoztatás környékén a hazai ipart szétverték, ennek áldozatául esett a nádgazdálkodás is, ami, hasonlóan az erdőgazdálkodáshoz, húsz-harminc éves folyamat. Megsínyli a szünetet. Az újrakezdésre most már sok pénzt kellene költeni, és ez nem teszi vonzó vállalkozássá. A magyar nád kelendő volt Nyugat-Európában, ám a kényszerpihenő miatt elveszítette a piacait, és a résbe a törökök és a kínaiak rögtön betették a lábukat.
Nem véletlen tehát, hogy évek óta nincs elég vállalkozó, aki elvégezné a télen esedékes nádaratást. Márpedig, ha a nádat nem vágják rendszeresen, akkor elgyékényesedik, leromlik, megszűnik a gazdasági értéke. Ebben a tekintetben ugyanis kultúrnövény, folyamatos ápolást igényel, ami maga a rendszeres aratás – magyarázza a kutató, a balatoni nádasok elismert hazai szakembere. Az egyidejű nádas a legjobban hasznosítható, a háromidejű már gyenge, a többi idejűt az építőipar nem tudja használni, legfeljebb biomasszának jó. Míg 2008-ban még 400 hektárról tudtak aratni, 2020-ban már csak 100 hektár iparban hasznosítható nád maradt a Balatonban. Nádvágás nélkül elburjánzik a gyékény, ami még a vízminőség megóvása szempontjából is kedvezőtlenebb, mint a nád.
A teljes cikk Idén is elmaradt a balatoni nádaratás címmel a Veol.hu-n olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Veol)
