„Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történetének meghatározó eseménye, mely a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, és társadalmi reformjai a polgári átalakulást indították el” – írta a Békés vármegyei hírportál, a beol.hu a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Facebook-oldala alapján.
„Mezőhegyes a szabadságharc idején megőrizte kiváltságos helyzetét. Itt harcok ugyan nem folytak, azonban Mészáros Lázár akkori hadügyminiszter elrendelte, hogy a ménes biztosítson a honvéd tisztek számára megfelelő számú lovat, így a harcok folyamán több hullámban vittek el Mezőhegyesről hadi célokra alkalmas állatokat a magyar haderőnek.
„A szabadságharc bukása után, a környéken táborozó lovas csapatok beteg lovait Mezőhegyesre irányították, az ezek által behurcolt betegségek járványt okoztak, melynek következtében az állatállomány több, mint egy negyede elpusztult. A járványt csak 1853-ra tudták véglegesen leküzdeni, és ezt követően folytatni a lótenyésztést” – írták
A Ménesbirtok közlése szerint pillanatnyilag 255 ló alkotja az állományt, amelyek közül 13 a mezőhegyesi nóniusz. „Jó idegrendszerüknek köszönhetően- hiszen katonalóként a puskaropogáshoz, ágyúdörgéshez is hozzá kellett szokniuk- jól alkalmazkodnak a rendőrségi feladatokhoz” – tették hozzá. A Budapesti Készenléti Lovas Rendőrség lovainak jelentős részét is ez a fajta adja.
„Méretei, testfelépítése miatt a fellépésük tekintélyt parancsoló és egységes” – jellemezték a mezőhegyesi nóniuszt, így nem véletlen, hogy a nemzeti ünnepek alkalmával a Kossuth téren is több ló képviselte a fajtát.
Az eredeti cikk Mezőhegyesi nóniuszok nyergébe pattantak a huszárok az ünnepen címmel olvasható a beol.hu-n.
Borítókép: Huszárok a mezőhegyesi nóniuszok nyergében Budapesten, 2023 március 15-én. (Fotó: Katona Vanda)
