Az ötvenes években és a múlt század elején Szent-kúton készült retró fotókon az tűnik fel, hogy akkor még nem alakították ki a kápolna melletti dísztavat és körülötte a sétányt. Egyébként nagyon hasonlít a hely kinézete a mostani állapotára. A Bakony különleges helye ez, ahol évszázadok óta ápolják Szent Gellért emlékét, mert hisszük azt, hogy itt remetéskedett.
A bakonybéli kálváriadomb tetejéről olyan ösvényen indulhatunk el visszafelé a szent-kúti tónál álló kápolna felé, amely vadregényesebbnek bizonyul, kapaszkodást igényel. Talán azokat a köveket koptatjuk ilyenkor, amelyeket remetéskedése idején Szent Günter és Szent Gellért is koptatott. Így fentről juthatunk el a Mária-szoborhoz, amelyhez a forrásoktól lépcsősor vezet fel – írta beszámolójában a Veszprém vármegyei hírportál, a Veol.hu.
Bakonyi útvonalak európai zarándok-vérkeringésben
A kálváriadomb része a Balaton-felvidéki túraútvonal-láncolatnak, amit úgy neveznek, Via Calvaria – Csendhegyek útja. A Mária-út – amely népünk Máriához kötődő szent helyeit, kegyhelyeit, kápolnáit, forrásait csatolja be az európai zarándok-vérkeringésbe – szintén érinti Bakonybélt, a hívek a Zirci Ciszterci Apátságtól a bakonybéli bencések Szent Mauríciusz Monostoráig évente legalább egyszer együtt megteszik ezt az utat.
Egy elfalazott sziklahasadék előtt, egy mélyedésben áll a Lourdes-i Mária-szobor. A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye. Régészek szerint inkább a kálváriadomb teteje.
A teljes cikket – gazdag fotógalériával – a Veol.hu-n olvashatják!
