Veszprém a középkori Magyarország királynéinak városa lett – itt koronázták, itt temették őket, így a hit és az uralkodói hatalom találkozott a várfalak között. A vár és környéke igazi templomváros: a püspöki palota, a Szent Mihály-főszékesegyház, a Gizella-kápolna és a barokk kolostorok egy szakrális egységet alkotnak, amely a középkor óta vallási zarándokhelyként él a köztudatban. Azonban a szent városokat nemcsak a hit, hanem egy háborús korszak is szoros kapcsolatba fűzte egymáshoz.
Forrás: varlexikon.hu
A szent városok közös nevezője: a „hét domb” mítosza
A város földrajzi formája is különleges. Veszprém – akárcsak Jeruzsálem – dombokra épült: a Séd-patak mély völgye úgy öleli körbe a várhegyet, mint a Kidron-völgy Jeruzsálemet. A város központja felülről uralja a tájat, és ez a „fentről látás” szimbolikája a hit egyik legerősebb képe: a föld és az ég közti közelségé. Itt nemcsak a templomok épültek a magasba, hanem maga a város is a magaslat felé nőtt – mintha mindig is közelebb akart volna lenni a teremtőhöz. Mind a négy városról elmondható, hogy magaslatokra épült, és a hét domb szimbolikáját hordozza. Ez a bibliai és római hagyományból ered.
- Róma: klasszikus értelemben a hét dombra épült város (Palatinus, Aventinus, Capitolinus, Caelius, Esquilinus, Quirinalis, Viminalis).
- Konstantinápoly (Isztambul): a római mintára alapított „Új Róma”, szintén hét dombra tervezve, a Boszporusz mentén.
- Jeruzsálem: a Templom-hegy és a várost körülölelő magaslatok miatt „az Úr hegyeinek városa”.
- Veszprém: magyar viszonyban egyedülálló, mert szintén hét dombra épült, ezért nevezik sokan „a magyar Jeruzsálemnek”.
A szent városok falai között találkozik a hit
Minden város vallási központ is volt: Jeruzsálem: a három nagy monoteista vallás (zsidó, keresztény, iszlám) szent helye. Róma: a kereszténység hatalmi központja, a pápaság székhelye. Konstantinápoly: a keleti kereszténység fővárosa, az ortodox világ szíve. Veszprém: Magyarország első püspöki központja, a királynék városa – ahol a kereszténység magyar története elindult. Ez a négy város tehát nemcsak földrajzi, hanem a szakrális térképen is összetartozik. Mindegyik az adott civilizáció spirituális központja volt. Mind a négy város úgy épült, hogy felülről lássa és uralja a teret. A magaslat: biztonság, látás, isteni közelség. Ez a szimbolika ma is működik: Veszprémben a Szent Mihály-főszékesegyház tornya uralja a völgyet, Rómában a Szent Péter-bazilika, Konstantinápolyban a Hagia Sophia, Jeruzsálemben a Sziklamecset kupolája.
A „hét” a Bibliában a teljesség és isteni rend száma, így az elnevezés szimbolikus: a tökéletes város a tökéletes számra épült.
A hit védőbástyái őrizték a hatalmat
Róma a birodalomét, Konstantinápoly a császárét, Jeruzsálem az Úrét, Veszprém pedig a királynéét — a négy városban a hatalom és a hit örökre egymásba fonódott. Mindegyik város egy korona csúcsa, és mindben a vallás összefonódott a politikával. Veszprémben a püspökség és a királynéi udvar egybeesett — ahogy Konstantinápolyban a császári palota és a Hagia Sophia is a város szívében állt.
Forrás: arsmilitaria.blog.hu
A Szentföldre vezető út is összeköti a négy várost
1217-ben II. András király (III. Béla fia) vezetett magyar keresztes hadjáratot a Szentföldre. A város nem volt átvonulási pont, azonban az uralkodó háborúba vonulása előtt a királynéi udvar – amelynek szellemi központja Veszprém volt – aktívan részt vett a zarándokok és a lovagrendek támogatásában. A királyi kancellária levelezésében több utalás is fennmaradt veszprémi egyházi személyekről, akik a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrenddel tartották a kapcsolatot. Ez a rend – amelynek feladata a Szentföld védelme és a zarándokok oltalmazása volt – Magyarországon is megvetette a lábát. A kancellária pecsétjei több korabeli iratban is feltűnnek olyan ügyekben, amelyek zarándokútlevelek, engedélyek, búcsúlevelek kiadásához kapcsolódtak. Emellett a veszprémi püspökök áldásukat adták mindazokra, akik a kereszt jelében indultak útnak a Szentföldre.
