A koronavírus hatása az egyetemisták motivációjára

Az intézmény jelenlegi hallgatói körében végezte a felmérést arról, hogy hogyan hatott a koronavírus az egyetemisták motivációjára. Az eredmények szerint a diákok többsége ugyanannyit tanul, dolgozik és mozog, mint korábban, azonban a tanulás és a testmozgás kapcsán csökkent, míg a séta, kirándulás és sütés-főzés terén nőtt a motivációjuk. A hallgatók közel fele kezdett bele valamilyen új online kurzusba, képzésbe a pandémia miatt – derül ki az unilife.hu cikkéből.

A METU Marketing Műhelye közel 600 hallgatót kérdezett meg arról:

hogyan változott egyes tevékenységek kapcsán a motivációjuk,

mivel foglalkoztak többet és mivel kevesebbet az otthon töltött idő alatt,

hogyan értékelték a digitális tanulást, a munkát, és a szórakozást.

Fotó: Pexels

Főbb eredmények

Megduplázódott a digitális térben töltött idő

A pandémia előtt a hallgatók legnagyobb része napi 4-6 órát töltött online, ez mostanra a 7-9, sőt akár a 10-12 órát is eléri.

Kevesebb idő a barátokkal, több a családdal

A válaszadók 61 százaléka kevesebb időt tölt a barátokkal, mint a járvány előtt, 25 százalékuk ugyanannyit, és csupán a válaszadók 4 százaléka többet. A hallgatók 57 százaléka érzi úgy, hogy negatív hatással volt a járványhelyzet a kapcsolataira.

Ugyanannyi tanulás, de nagyobb motiváció

A kitöltők 35 százaléka érzi úgy, hogy csökkent a motivációja a tanulás terén, 23 százalékuk nem érez változást, 42 százalékuk pedig pont motiváltabbnak érzi magát. A hallgatók 46 százaléka szerint a koronavírus okozta helyzet pozitívan hatott az önfejlesztésre és a tanulásra.

Sport és kikapcsolódás

A sportolási kedv a járvány előtti szinthez képest egyértelműen csökkent, a kitöltők 40 százaléka kevesebbet mozog, mint korábban, 28 százalékuk viszont többet, míg a hallgatók negyede ugyanannyit mozog. Sétával, kirándulással a diákok többsége hetente vagy havonta pár órát tölt – a kitöltők fele jelenleg nagyobb motivációt érez a kiránduláshoz, sétához, mint korábban.

A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy a koronavírus összességében negatív hatással volt a sportolási szokásaikra, 21 százalékuk azonban úgy érzi, a pandémia kifejezetten pozitívan hatott rájuk ezen a téren.

Hobbik

A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben motiváltabb lett a hobbijával kapcsolatban, 25 százalékuk azonban úgy érzi, inkább csökkenést érez a motivációjára. A hallgatók 27 százaléka a pandémia ideje alatt újra elővette egy régebbi hobbiját, 17 százalékuk pedig valamilyen új hobbit talált magának ebben az időszakban. Ezek a válaszadók a legnagyobb arányban (38 százalék) a kézműves tevékenységek felé kezdtek el nyitni.

Sütés-főzés és háztartás

A válaszadók 44 százaléka érzett a bezártság ideje alatt nagyobb motivációt a sütés-főzéshez, 18 százalékuknak pedig kifejezetten kevesebb kedve volt hozzá. A háztartási teendők kapcsán a hallgatók 35 százaléka lett motiváltabb, mint korábban.

Munka

Az egyetemisták csupán 22 százaléka töltött kevesebb időt munkával– 73 százalékuk ugyanis ugyanannyit, vagy többet dolgozik jelenleg a járvány előtti időszakhoz képest.A fiatalok motivációja a munka kapcsán lényegesen nem változott,azonban a kitöltők közel fele (46 százalék) negatív élményként írja le a pandémia alatt tapasztalt változásokat.

Önképzés, kreativitás, lelkesedés

A válaszadók közel negyede kezdett el valamilyen nyelvi tanfolyamot a járvány ideje alatt, és népszerű volt a számítógépes ismeretek fejlesztése (Excel, programozás, szoftverfejlesztés) is. Sokan kezdtek el művészet és marketing témájú kurzusokra járni, néhányan pedig OKJ-s képzésre (pl. szépségápolási, mezőgazdasági), illetve KRESZ tanfolyamra iratkoztak be. Bár a hallgatók számos új dologba belefogtak, a többségük (55 százalék) úgy értékelte, a világjárvány okozta helyzet negatívan hatott a lelkesedésére.

Az eredeti cikk a járvány egyetemisták motivációjára gyakorolt hatásáról és arról, ki hogyan dolgozza fel a bezártságot, elérhető az Unilife oldalán.

Korábbi cikkünkben egy nem mindennapi kísérlet eredményeiről számoltunk be. Ez történne velünk, ha elköltöznénk a Földről: a gravitációváltozás nem marad nyomtalan. Így változik az emberi test egy év súlytalanság után.