A cikk első részében a hagyományos SNA rendszerben megjelenő GDP mérőszámot tisztázzuk miképp mutatja egy ország gazdasági fejlettségét és választ keresünk arra is, mi indokolja az ettől eltérő fenntarthatósági mutatók számítását is. A kakukktojás pedig a Big Mac-index, amiről megtudod miért is illik a GDP mellé – olvasható az unilife.hu cikkében.
A GDP, azaz a Bruttó Hazai Termék senki számára sem ismeretlen, hiszen a legtöbb gazdasági mérés és kimutatás alap elemét képezi. Egy kis emlékeztetőül vegyük át, mit is veszünk figyelembe a GDP megállapítása során. A nemzetgazdaságban az adott évben előállított, végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összértékét mutatja, tehát a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Éppen ezért egy főre megadva az országban élők életszínvonalának mutatójaként is tekintenek rá, de ez nem feltétlenül a valós képet mutatja. Számos dolgot nem vesz figyelembe a GDP, amelyek pedig befolyásolják az emberek valódi jólétét. Ilyen például a háztartásban végzett munka, vagy a szürke- és feketegazdaság. A fenntarthatóság és környezetvédelem kérdéskörével is problémába ütközik. Egy gyár termelését pozitívan könyveli el, miközben nem veszi figyelembe a termelés közben okozott esetleges környezeti károkat, ha kimeríti a nem megújuló erőforrásokat, szennyezi a levegőt vagy a helyi vizeket. Tehát a gyár mellett élő családok jóléte biztosan nem azt tükrözi, mint, amit a számok mutatnak. Számos további teljesítményt is növekedéseként foglal magába, miközben a jólét valójában alulreprezentált. Gondoljunk arra, hogy egy természeti katasztrófától sújtott övezeten a helyreállításra fordított összeg növeli a GDP-t, de valójában ez nem azt mutatja, hogy a lakók életszínvonala növekedett, éppen ellenkezőleg elvesztették házaikat, vagyontárgyaikat... Ezen hiányosságai miatt kezdtek el új mérőszámokat alkalmazni és kialakítani, annak ellenére, hogy még mindig az első számú mutatók között szerepel a GDP.
A globalizációval új egységek vizsgálatával is értelmezhető egy-egy gazdaság helyzete. Gondoljunk bele, hogy a McDonald's a világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata, franchise hálózatának köszönhetően 120 országban közel megegyezik a kínálata. Ettől már csak egy hajszál választ el, hogy közgazdaságtanilag is értelmezhető mutatót kapjunk és megszülessen a Big Mac-index. A Big Mac-index egyszerre egy árfolyam és egy arány. A világ minden táján értékesítenek Big Mac hamburgert, ami egy standard termék, tehát mindenhol hasonló költségekkel jár az előállítása. Ez alapján két ország közötti Big Mac PPP (vásárlóerő-paritás, amelyre a következő cikkünkben bővebben kitérünk) árfolyam képes az ország két valutájának egymáshoz viszonyított értékét megmutatni. Ezt úgy kapjuk meg, hogy elosztjuk az egyik országban kapható Big Mac árát (saját valutájában) a másik országban kapható Big Mac árával (saját valutában), aminek következtében egy arányszámot kapunk. Ezt az értéket összehasonlítjuk az aktuális tényleges piaci árfolyammal, ami ha alacsonyabb, akkor az első ország valutája alulértékelt a másodikhoz képest és így fordítva. Ha magasabb akkor pedig, az első valuta túlértékelt. A Big Mac index érdekesebb megközelítése viszont, ha egy adott pillanatban az átlagos Big Mac árakat USD-be váltjuk, így egységes pénznemben értelmezhetőek az árak. Mit tudunk ebből összehasonlítani? Az UBS svájci bank már régóta vizsgálja, hogy egy országban hány órát vagy percet kell dolgozni egy Big Mac-ért. Ez azért jó nekünk, mert egyértelművé válik a fentiek tükrében, miszerint New Yorkban 15 perc munkavégzés után tudsz megvásárolni egy Big Mac-et, addig Isztambulban hozzávetőlegesen egy órát kell dolgoznod ugyanezért. Ez pedig mutatja az országok közötti gazdasági különbségeket.
Ahogy láthatjuk, a társadalmi jólét megállapításához szükséges lehet más mutatók figyelembe vétele is. A Corvinus is megalkotott egy új társadalmi jövőképességet mutató indexet. Erről az eredeti cikkben, az Unilife oldalán olvashatsz tovább.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az online világ elterjedésével, azzal, hogy a lakosság egyre nagyobb része fedezi fel a világháló nyújtotta lehetőségeket, számos új fogalom kerül be a köztudatba.
Az idén a tavalyi összeg több mint kétszeresét fordítják kutatási kiválóságok támogatására – jelezte az innovációért is felelős miniszter.
Egy személygépkocsi gyalogost gázolt.
Az orosz Északi Flotta hajóinak különítménye megérkezett a Venezuelába. No, semmi hadi célja nincs, ahogy írják, csak kirándulnak a tengerészek.
Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte, hogy megsemmisített öt Szu–27-es repülőgépet.
Merih Demiral már az első percben bevette az osztrákok kapuját.
A vihar miatt mintegy hatórás késés után indult el a légitársaság Ciprusra tartó hétfő délutáni járata, ugyanakkor több utast is a Liszt Ferenc repülőtéren hagytak.
A válogatott csapatkapitánya néhány napja még Budapesten bulizott, kedden a nyaralásáról posztolt.
Cody Gakpo szerzett vezetést, majd gólpasszt is adott a hajrában, Hollandia simán jutott a nyolc közé.
Az elemzés szerint az idei a legmelegebb első fél év volt a 20. század kezdete óta.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
