Egyre több területen alkalmazzák a rendkívül hasznos drónokat

Néhány éven belül drónok szűrhetik ki a mezőgazdasági területeken virágzó parlagfüvet, de a gépi látást már most is használják történelmi helyszínek felkutatására vagy műemlékvédelmi épületek felmérésére. A gépi látás ma még nem is sejtett távlatokat nyithat meg a tudományban azáltal, hogy a mozgóképalapú adatgyűjtés és annak kiértékelése egy gép általi működést indít el.

Forrás: origo.hu2020. 09. 21. 12:21
null
Forrás: Pexels
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) jelentős kutatások zajlanak a gépi látás mezőgazdasági hasznosítására, hamarosan pedig a Zalaegerszegen megépített, a hazai járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások erősítését szolgáló járműipari tesztpályával (ZalaZone) végeznek közös vizsgálatokat szenzorika, képfelismerés, automatizálás területeken. Az itt telepített korszerű smart környezet jelentősen előmozdíthatja a karon zajló drónos kutatásokat – tájékoztatta a PTE az Origót.

Valós idejű reakcióra is lehetőséget ad

A mindennapi élet szinte valamennyi területét átszövi az informatika, ám a kutatók továbbra is keresik, hogy még milyen módon fordíthatnák az emberiség javára e tudományt. A PTE MIK-en évek óta zajlanak a jel- és a képfeldolgozással kapcsolatos kutatások, amelyek a különböző rendszerek komplexitása révén már a mesterséges intelligencia irányába mutatnak.

Azt vizsgáljuk, hogy a számítógépek, kamerák és egyéb szenzorok miként képesek felfedezni, követni, észrevenni bizonyos célobjektumokat, illetve felismerni ezek valamilyen interakcióját, majd lekövetni a mozgásukat – tájékoztatott az egyetem. – A képi adatok ilyen mélységű feldolgozása már valós idejű reakcióra is lehetőséget ad, így működik például az összes önvezető jármű.

Hozzátették: az, hogy vizuális információkra támaszkodnak ezek az eszközök, maga jelenti a gépi látást.

Fotó: Pexels

Ahogy arról az egyetem beszámolt, a karon 2012-ben kezdtek behatóbban foglalkozni drónokkal, először a Breuer Marcell Doktori Iskolához kapcsolódóan műemléki épületek felmérését, bejárását végezték e szerkezetekkel. Az ott szerzett tapasztalatok indították el a kutatókat arra a kérdésre való válasz megkeresésére, hogy miként lehet ezeket az eszközöket biztonságos mérőplatformként üzemeltetni, azaz meghatározott módon navigálni, és a méréshez szükséges ideig egy helyben tartani.

Azt is vizsgálták, hogy az egyes feladatokra milyen drónok alkalmasak és meddig képesek repülni egyhuzamban.

Felismeri a parlagfüves területeket is

A kutatások ezután az agrárium irányába fordultak, az egyik irány a parlagfű detektálásával kapcsolatban bontakozott ki, hiszen az allergiát kiváltó növényt érintően a mezőgazdaságban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy miként lehet pontosan felismerni a magasból. Az ilyen jellegű felméréseket a mai napig helikopterrel végzik, amely személy- és költségigényes, ráadásul jelentős mértékben függ az időjárási viszonyoktól.

Fotó: MTI/Komka Péter

Az egyetem meglátása szerint ezt nagyon jól ki lehetne váltani drónokkal, oly módon, hogy a berendezés felismeri, hol található parlagfű, odarepül, felvételeket készít, esetleg térképet is összeállítana a parlagfüves területekről és azok állapotáról.

A kihívást egyelőre a növények levegőből való felismerése és detektálása, valamint a drónok repülési időtartama jelenti.

Utóbbira a pécsi kutatók az üzemanyagcellában látják a megoldást, ilyen jellegű kutatások a világon is csak néhány helyen zajlanak.

Autonóm robotok és drónok működését tesztelik

Az egyetem tájékoztatása alapján új irányt vehetnek a drónos kutatások a zalaegerszegi járműipari tesztpályával való együttműködés elindításával. A ZalaZone tesztpálya a pécsi kar autonóm robotjainak és autonóm drónjainak működése közbeni kipróbálására teremt kiváló lehetőséget.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A korszerű infrastruktúra ugyanis biztosítja, hogy kamerákkal és egyéb szenzorokkal kövessék a járműveket, mivel a környezetbe egy olyan felügyeleti rendszert építettek be, amely előreláthatóan a jövő városaiban is meglesz– hangsúlyozta az oktatási intézmény a hozzánk eljuttatott anyagban. – A jövőben várhatóan a drónok is szerepet kapnak a városok, az épületek felügyeletében, mint ahogy a forgalmi helyzetek, a forgalmi dugók figyelését is részben ilyen berendezésekkel oldják meg.

A drónok által rögzített információk akár a forgalomirányítást is befolyásolhatják, például a forgalom gyorsabb haladása érdekében online akár rövid időre át is lehet velük programozni a jelzőlámpákat.

Ezek szimulálására és tesztelésére kiváló körülmények adódnak a zalaegerszegi pályán.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.