
Magasról tettek a tiszások a szabályokra Sárváron
A mindennapi élet szinte valamennyi területét átszövi az informatika, ám a kutatók továbbra is keresik, hogy még milyen módon fordíthatnák az emberiség javára e tudományt. A PTE MIK-en évek óta zajlanak a jel- és a képfeldolgozással kapcsolatos kutatások, amelyek a különböző rendszerek komplexitása révén már a mesterséges intelligencia irányába mutatnak.
Azt vizsgáljuk, hogy a számítógépek, kamerák és egyéb szenzorok miként képesek felfedezni, követni, észrevenni bizonyos célobjektumokat, illetve felismerni ezek valamilyen interakcióját, majd lekövetni a mozgásukat – tájékoztatott az egyetem. – A képi adatok ilyen mélységű feldolgozása már valós idejű reakcióra is lehetőséget ad, így működik például az összes önvezető jármű.
Hozzátették: az, hogy vizuális információkra támaszkodnak ezek az eszközök, maga jelenti a gépi látást.
Ahogy arról az egyetem beszámolt, a karon 2012-ben kezdtek behatóbban foglalkozni drónokkal, először a Breuer Marcell Doktori Iskolához kapcsolódóan műemléki épületek felmérését, bejárását végezték e szerkezetekkel. Az ott szerzett tapasztalatok indították el a kutatókat arra a kérdésre való válasz megkeresésére, hogy miként lehet ezeket az eszközöket biztonságos mérőplatformként üzemeltetni, azaz meghatározott módon navigálni, és a méréshez szükséges ideig egy helyben tartani.
Azt is vizsgálták, hogy az egyes feladatokra milyen drónok alkalmasak és meddig képesek repülni egyhuzamban.
A kutatások ezután az agrárium irányába fordultak, az egyik irány a parlagfű detektálásával kapcsolatban bontakozott ki, hiszen az allergiát kiváltó növényt érintően a mezőgazdaságban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy miként lehet pontosan felismerni a magasból. Az ilyen jellegű felméréseket a mai napig helikopterrel végzik, amely személy- és költségigényes, ráadásul jelentős mértékben függ az időjárási viszonyoktól.
Az egyetem meglátása szerint ezt nagyon jól ki lehetne váltani drónokkal, oly módon, hogy a berendezés felismeri, hol található parlagfű, odarepül, felvételeket készít, esetleg térképet is összeállítana a parlagfüves területekről és azok állapotáról.
A kihívást egyelőre a növények levegőből való felismerése és detektálása, valamint a drónok repülési időtartama jelenti.
Utóbbira a pécsi kutatók az üzemanyagcellában látják a megoldást, ilyen jellegű kutatások a világon is csak néhány helyen zajlanak.
Az egyetem tájékoztatása alapján új irányt vehetnek a drónos kutatások a zalaegerszegi járműipari tesztpályával való együttműködés elindításával. A ZalaZone tesztpálya a pécsi kar autonóm robotjainak és autonóm drónjainak működése közbeni kipróbálására teremt kiváló lehetőséget.
A korszerű infrastruktúra ugyanis biztosítja, hogy kamerákkal és egyéb szenzorokkal kövessék a járműveket, mivel a környezetbe egy olyan felügyeleti rendszert építettek be, amely előreláthatóan a jövő városaiban is meglesz– hangsúlyozta az oktatási intézmény a hozzánk eljuttatott anyagban. – A jövőben várhatóan a drónok is szerepet kapnak a városok, az épületek felügyeletében, mint ahogy a forgalmi helyzetek, a forgalmi dugók figyelését is részben ilyen berendezésekkel oldják meg.
A drónok által rögzített információk akár a forgalomirányítást is befolyásolhatják, például a forgalom gyorsabb haladása érdekében online akár rövid időre át is lehet velük programozni a jelzőlámpákat.
Ezek szimulálására és tesztelésére kiváló körülmények adódnak a zalaegerszegi pályán.
Magasról tettek a tiszások a szabályokra Sárváron
Elfogyott az oroszok türelme, lebuktatták Ukrajnát
Nagy Bogi házassága válságba került? Most tiszta vizet öntött a pohárba az énekesnő
Ukrán szélsőségesek fenyegették meg a Mi Hazánk európai parlamenti képviselőjét + videó
Viharos időszak vagy új szerelem? Ezeknek a csillagjegynek sorsfordító hónapja lesz!
Pankotai Lili forradalmat hirdetett, miután megállapította, hogy „a magyar demokrácia elbukott”
Szabó Bálint már megint a Dunába ugrott + videó
Kétgólos hátrányból állt fel a Real Madrid, hosszabbítás után jutott be a Király-kupa döntőjébe!
Zaklatási botrány női tornában: aki hibázott az edzésen, annak vetkőznie kellett!
A román Hunyadiról kérdezték a sorozat íróját, Bán Mór meghökkenő választ adott az újságírónak
Forradalmi magyar találmányt fejlesztettek ki a korai fagy ellen
A legrejtélyesebb élőlény: nem növény, nem gomba de nem is állat
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.