Számos meglepő felfedezést tett a Marson lévő szeizmométer

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere.

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a Marson lévő szeizmométer Fotó: REUTERS Forrás: Reuters

A szeizmométer több mint 500 rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap.

Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan beszámolt az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről.

A marsrengések számos dologban különböznek a földrengésektől – fejtette ki Ceylan. Először is: jóval kisebbek, mint a Föld rengései, a legnagyobb rögzített esemény mintegy 3,6-es magnitúdójú volt. A SEIS képes észlelni ezeket a kis rengéseket is, mivel a Marson jóval kisebb a háttér szeizmikus zaja az óceánok hullámzása által generált állandó remegés hiányában – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A marsi év jelentős részében napnyugtától a kora hajnali órákig nagyon halkká válik a bolygó légköre, ezért ilyenkor helyi zajok sincsenek. Ráadásul a szenzorok optimalizálva működnek. Szélsőséges marsi körülmények között, például extrém alacsony hőmérsékletben és a szélsőséges napi ingadozásokat elviselve is ellátják feladatukat – emelte ki Ceylan.

A marsrengések kétféle változatban fordulnak elő: az alacsony frekvenciájúak a bolygó köpenyének változó mélységeiben terjednek, a magas frekvenciájúak pedig a kérgen keresztül terjednek.

A rengések döntő többsége magas frekvenciájú volt és a marsjárótól több száz kilométeres távolságban következett be.

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a Marson lévő szeizmométer
Fotó: Reuters

A szakértő elmondása szerint az események frekvenciája a marsi év során változik, ezt a mintázatot pedig nem lehetne a Földről megismerni. A projekt tudományos csapatai számára az egyik legnagyobb feladat az volt, hogy alkalmazkodjanak a bolygón gyűjtött adatok váratlan jelzéseihez – mondta Ceylan.

Bár törekedtek arra, hogy leárnyékolják a SEIS-t a nem szeizmikus zajok elől, mégis zavarta az adatgyűjtést az időjárás és a marsjáró keltette zörej.

„Az alapokból kiindulva kellett megértenünk a Mars hangjait, felfedezni, hogyan működnek szeizmométereink, hogyan befolyásolja a Mars légköre a szeizmológiai felvételeket, és alternatív módszereket kellett találnunk az adatok megfelelő értelmezéséhez” – fejtette ki a szakértő.

Az InSight szeizmológiai katalógusát a kutatásban résztvevő intézetek háromhavonta – háromhónapos késéssel – nyilvánosan is elérhetővé teszik.