Mark Zuckerberg a Facebook 2019-es fejlesztői konferencián jelentős derültséget váltott ki egyes kommentátorokból a közösségi hálózat „The future is private„, azaz „A jövő privát” mantrájának leleplezésével. Azt kell érteni a jelmondat alatt, hogy meglátása szerint a jövő közösségi hálózatozása főként egyének és kisebb csoportok között megvalósuló kommunikációról fog szólni, a magánszféra védelme pedig mindenkit megillet majd.

Fotó: PEXELS
Az ennek megvalósításával kapcsolatos konkrét elképzelések egyikeként Zuckerberg bejelentette az Instagram, a WhatsApp és a Messenger csevegők háttérbeli infrastruktúrának összekötését, továbbá a végponttól végpontig tartó titkosítás bevezetését a chatszolgáltatásokban. Az utóbbi azt jelenti, hogy a csevegés során az üzenetek közvetlenül a felhasználók készülékein kerülnek titkosításra, így elvileg még a Facebook sem képes beleolvasni a csevegések tartalmába.
Majdnem napra pontosan két évvel Zuckerberg beszéde után a csevegőappok még mindig nem rendelkeznek a beígért végpontok közti titkosítással, most pedig kiderült, hogy idén már nem is kell számítani a megérkezésére, a Messenger és az Instagram Direct csak valamikor 2022-ben kaphatják meg a funkciót.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Újabb adatbiztonsági botrány a legnagyobb közösségi oldalon
Napi ötmillió e-mail-cím is kilopható volt egy eszközzel a közösségi hálózattól – olvasható az Origo cikkében.
Április elején már kitört egy jelentős adatbiztonsági botrány a Facebooknál, szabadon elérhetővé váltak 553 millió felhasználó különféle információi, több százezer hazai felhasználót is érintett. Ezeket az adatokat még 2019-ben lopták ki a cégtől, a tolvajok az ismerőskereső eszközével éltek vissza.
Most itt az újabb botrány, a beszámolók szerint egy ideje már kering bizonyos hackerfórumokon egy eszköz, amely segítségével egészen a közelmúltig napi akár ötmillió facebookozó e-mail-címe is kiszedhető volt a közösségi hálózatból, a böngészős felületén megbújt sebezhetőséget használt ki a szoftver. A hibát felfedezett biztonsági kutató jelentette is a sérülékenységet a Facebooknak, azonban az nem találta fontosnak a kijavítását, így jelent meg végül érdekességként a hackerfórumokon.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.