Aki vállalkozik, illetve nap mint nap üzleti döntéseket hoz, az egészen pontosan tisztában van az internet, a digitalizáció jelentőségével. Ugyanakkor még az e téren tapasztaltabb üzleti döntéshozók is minduntalan megdöbbennek, amikor ennek a trendnek a gazdaságokat, a fogyasztói társadalmat átalakító valódi erejével találkoznak.
Ez az „őserő” – többek közt – éppen azokban a kereskedelmi platformokban van meg, melyek az egyszeri távol-keleti, olcsó tömegcikkek helyi kereskedőit szinte direktben vagy egyetlen nagy közvetítő révén kapcsolják össze a tehetősebb ázsiai, európai és persze tengerentúli átlagvásárlókkal – olvasható a Figyelő hasábjain megjelent cikkben, melyet a VG szemlézett.
Az ár ugyanis itt mindent visz. Ezért például a nyugati (vagy éppen a magyar) boltok, sőt webáruházak is mind bajba kerülnek, hiszen az áruik többségét maguk is Ázsiából szerzik be, így a helyi előnyeik igen nagy része elvész.
Továbbá ha kínai kiskereskedőket egy AliExpress, Wish vagy Gearbest típusú platformra lehet „ráültetni”, akkor szinte nem létezik az a napi fogyasztási cikk, amelyet az árérzékeny és a kiszállításra türelemmel váró átlagvásárló ne próbálna meg ilyen helyekről beszerezni. A félár és a harmadár csábítása a legtöbb esetben győz. Pontosabban győzött, egészen addig, míg 2021. július elsejével meg nem érkezett a helyi kereskedőket védeni hivatott EU-s szigor.