Egyre közelebb a készpénzmentes jövő

A koronavírus-járvány adott a társadalom számára egy új viszonyrendszert: viszolygunk a közös használatban lévő tárgyaktól, mint például egy tömegközlekedési járaton a fogódzótól vagy éppen a készpénztől. Az elektronikus fizetések számának növekedése már korábban is tapasztalható volt, hiszen a korszellemnek megfelelően gyors, kényelmes és biztonságos fizetési lehetőséget biztosít. A koronavírus-járvány ezt az átállást exponenciálisan felgyorsította. Egy több ezer éves evolúciónak lehet most az az eredménye, hogy megszabadulunk a materiális értelemben vett fizetőeszközöktől – írja a Híradó.hu.

Forrás: Hirado.hu2022. 08. 13. 15:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az azonnali fizetési rendszer 2020. március 2-án, gyakorlatilag a Coviddal egyidőben indult útnak és azóta is stabilan működik. A 0–24 órában rendelkezésre áll az év 365 napján, egy tranzakció összeghatára tízmillió forint lehet, és maximum öt másodpercet vehet igénybe.

– A hazai azonnali fizetési infrastruktúra vonatkozásában számos olyan fejlesztés várható, amivel versenytársa lehet a készpénznek. A cél az, hogy 2030-ra 50 százalék környékére csökkenjen a készpénzhasználat. A közeljövőben hasonló funkciókat fog tudni ellátni az azonnali fizetési rendszer, mint a jelenleg ismert kártyatársasági sémák. Ez jó hír a magyar felhasználók számára – fejtette ki Vasas József, az Ex Machina Kft., mint a 4SPEND innovatív szolgáltatást kifejlesztő társaság operatív igazgatója.

Dübörögnek a fejlesztések

Az elektronikus fizetések világában erőteljes innovációs verseny zajlik. A hazai infrastruktúra fejlesztését a Magyar Nemzeti Bank végzi, és jelenleg egyeztetési fázisban tart az iparág szereplőivel.

– Három fizetési mód küzdelmének lehetünk tanúi. Ezek közül az egyik a jegybank által kibocsátott pénz, ami fizikai formában létezik, a másik a kereskedelmi bankok által kezelt számlapénz, ami elektronikus, dematerializált formában található meg, illetve a harmadik a központi entitás nélkül kibocsátott, úgynevezett virtuális fizetőeszköz. Ha megnézzük ezt a versenyt, látszik, hogy az állam jelentős lemaradásban van, mert még mindig az előző évszázadnak megfelelő, materializált eszközkészlettel próbálja a gazdaság folyamatait támogatni. Ebben is változás érkezik. Nagyon sok jegybank közösen is és önállóan is dolgozik azon, hogyan tudná digitalizálni a jegybanki pénzt. Igyekeznek azokat a technológiákat használni, ami mind a számlapénz, mind a virtuális fizetőeszközök vonatkozásában már megjelent – ismertette a szakember.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.