Egyre közelebb a készpénzmentes jövő

A koronavírus-járvány adott a társadalom számára egy új viszonyrendszert: viszolygunk a közös használatban lévő tárgyaktól, mint például egy tömegközlekedési járaton a fogódzótól vagy éppen a készpénztől. Az elektronikus fizetések számának növekedése már korábban is tapasztalható volt, hiszen a korszellemnek megfelelően gyors, kényelmes és biztonságos fizetési lehetőséget biztosít. A koronavírus-járvány ezt az átállást exponenciálisan felgyorsította. Egy több ezer éves evolúciónak lehet most az az eredménye, hogy megszabadulunk a materiális értelemben vett fizetőeszközöktől – írja a Híradó.hu.

Forrás: Hirado.hu2022. 08. 13. 15:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az azonnali fizetési rendszer 2020. március 2-án, gyakorlatilag a Coviddal egyidőben indult útnak és azóta is stabilan működik. A 0–24 órában rendelkezésre áll az év 365 napján, egy tranzakció összeghatára tízmillió forint lehet, és maximum öt másodpercet vehet igénybe.

– A hazai azonnali fizetési infrastruktúra vonatkozásában számos olyan fejlesztés várható, amivel versenytársa lehet a készpénznek. A cél az, hogy 2030-ra 50 százalék környékére csökkenjen a készpénzhasználat. A közeljövőben hasonló funkciókat fog tudni ellátni az azonnali fizetési rendszer, mint a jelenleg ismert kártyatársasági sémák. Ez jó hír a magyar felhasználók számára – fejtette ki Vasas József, az Ex Machina Kft., mint a 4SPEND innovatív szolgáltatást kifejlesztő társaság operatív igazgatója.

Dübörögnek a fejlesztések

Az elektronikus fizetések világában erőteljes innovációs verseny zajlik. A hazai infrastruktúra fejlesztését a Magyar Nemzeti Bank végzi, és jelenleg egyeztetési fázisban tart az iparág szereplőivel.

– Három fizetési mód küzdelmének lehetünk tanúi. Ezek közül az egyik a jegybank által kibocsátott pénz, ami fizikai formában létezik, a másik a kereskedelmi bankok által kezelt számlapénz, ami elektronikus, dematerializált formában található meg, illetve a harmadik a központi entitás nélkül kibocsátott, úgynevezett virtuális fizetőeszköz. Ha megnézzük ezt a versenyt, látszik, hogy az állam jelentős lemaradásban van, mert még mindig az előző évszázadnak megfelelő, materializált eszközkészlettel próbálja a gazdaság folyamatait támogatni. Ebben is változás érkezik. Nagyon sok jegybank közösen is és önállóan is dolgozik azon, hogyan tudná digitalizálni a jegybanki pénzt. Igyekeznek azokat a technológiákat használni, ami mind a számlapénz, mind a virtuális fizetőeszközök vonatkozásában már megjelent – ismertette a szakember.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.