A köles egy igazán sokoldalú alapanyag, noha még nem örvend akkora népszerűségnek, amekkorát érdemelne. Ám az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szerevezete) előrejelzése szerint ez néhány éven belül meg fog változni.

Elárvult kiskutyákat mentett a hős rendőr
A köles egy igazán sokoldalú alapanyag, noha még nem örvend akkora népszerűségnek, amekkorát érdemelne. Ám az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szerevezete) előrejelzése szerint ez néhány éven belül meg fog változni.
A kölest megfőzhetjük és tálalhatjuk köretként úgy, mint a rizst.
Liszt formájában gluténmentes sütemények, muffinok, kenyerek és tészták készítésére is használható. A müzliszeretek alapja, turmixok szerves összetevője, és kásák kiegészítője is lehet.
Az egészségügyi szakértők a "következő quinoaként" emlegetik a kölest, ami valójában garantáltan felülmúlja elődjét. A köles ugyanis sokoldalúbb, mint a quinoa, ráadásul több egészségügyi előnye is van. Ám nemcsak tápanyagokban gazdag, de a környezet szempontjából fenntartható.
A köles hagyományos élelmiszer Afrikában és Ázsiában, a szemeket természetes formájukban fogyasztják.
Képes kielégíteni az átlagember szinte összes táplálkozási és egészségügyi szükségletét. Gazdag vasban és cinkben, gluténmentes, alacsony glikémiás indexű, háromszor annyi kalciumot tartalmaz, mint a tej, ráadásul rengeteg fehérje is van benne.
Valójában ahhoz, hogy a köles egyre népszerűbbé váljon, elengedhetetlen a fogyasztói tudatosság kiépítése.
A Trópusi Nemzetközi Növénykutató Intézet (ICRISAT) és az Indiai Köleskutató Intézet (IIMR) szerint étrendet átalakító mozgalmakra van szükség ahhoz, hogy a köles olyan népszerűvé váljon, mint a quinoa.
Az ICRISAT megosztotta, hogy a tudatosság terjesztése és a fogyasztók megalapozott döntéseinek elősegítése hozzájárul a környezetünk megmentéséhez.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Emiatt jelent meg a köles Nyugat-Európában
A köles a késő bronzkorban jelent meg a mai Franciaországban és Svájc nyugati részén élő emberek étrendjében. Az ellenálló gabona termesztése az Európában akkoriban uralkodó szárazságra adott válasz lehetett.
A bronzkort klímaváltozás, a népesség növekedése és a kereskedelmi kapcsolatok felvirágzása jellemezte. A Genfi Egyetem és a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem (UPF) régészei Nyugat-Svájcban és a franciaországi Haute-Savoie területén tucatnyi emberi és állati csontváz, valamint növénymaradvány alapján rekonstruálták, hogyan reagáltak az emberek ezekre a változásokra.
A fogak és csontok biokémiai elemzéséből kiderült, hogy míg a kora bronzkorban árpa és búza szerepelt az emberek ételei között, a késő bronzkortól már megjelent a köles is, ez az Ázsiából származó növény, amely főként száraz környezetben növekszik – mondta Alessandra Varalli, az UPF kutatója, a tanulmány vezető szerzője
Elárvult kiskutyákat mentett a hős rendőr
Teljes az összeomlás a Tisza Pártban Magyar Péterék adatbotránya miatt
Muskátli gondozása nyáron: ezeket a hibákat követik el sokan
Brutális medvetámadás - csodával határos módon menekült meg az áldozat
Szoboszlai után ő lehet a következő nagy durranás a magyar futballban
Sokkoló - Olyat mondott Pankotai Lili Orbán Viktorról, hogy feljelentés lett a vége + videó
Újabb kiütés a klubvilágbajnokságon, parádézott az olasz csapat
Florian Wirtz klubrekordot jelentő összegért a Liverpoolhoz igazolt – hivatalos
Először ad önálló koncertet hazánkban a banda, amely Elton John szerint a világ legjobb zenekara jelenleg
Drámai csatában dőlt el a magyar válogatott világbajnoki elődöntője
Az Orbán-fóbiás újságíró nagyon csúnyán megbukott, rajta nevet az internet
Felfoghatatlan, hogy mire bukkantak a vakolat alatt a várak királyának felújítása közben
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.