Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A köles egy igazán sokoldalú alapanyag, noha még nem örvend akkora népszerűségnek, amekkorát érdemelne. Ám az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szerevezete) előrejelzése szerint ez néhány éven belül meg fog változni.
A kölest megfőzhetjük és tálalhatjuk köretként úgy, mint a rizst.
Liszt formájában gluténmentes sütemények, muffinok, kenyerek és tészták készítésére is használható. A müzliszeretek alapja, turmixok szerves összetevője, és kásák kiegészítője is lehet.
Az egészségügyi szakértők a "következő quinoaként" emlegetik a kölest, ami valójában garantáltan felülmúlja elődjét. A köles ugyanis sokoldalúbb, mint a quinoa, ráadásul több egészségügyi előnye is van. Ám nemcsak tápanyagokban gazdag, de a környezet szempontjából fenntartható.
A köles hagyományos élelmiszer Afrikában és Ázsiában, a szemeket természetes formájukban fogyasztják.
Képes kielégíteni az átlagember szinte összes táplálkozási és egészségügyi szükségletét. Gazdag vasban és cinkben, gluténmentes, alacsony glikémiás indexű, háromszor annyi kalciumot tartalmaz, mint a tej, ráadásul rengeteg fehérje is van benne.
Valójában ahhoz, hogy a köles egyre népszerűbbé váljon, elengedhetetlen a fogyasztói tudatosság kiépítése.
A Trópusi Nemzetközi Növénykutató Intézet (ICRISAT) és az Indiai Köleskutató Intézet (IIMR) szerint étrendet átalakító mozgalmakra van szükség ahhoz, hogy a köles olyan népszerűvé váljon, mint a quinoa.
Az ICRISAT megosztotta, hogy a tudatosság terjesztése és a fogyasztók megalapozott döntéseinek elősegítése hozzájárul a környezetünk megmentéséhez.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Emiatt jelent meg a köles Nyugat-Európában
A köles a késő bronzkorban jelent meg a mai Franciaországban és Svájc nyugati részén élő emberek étrendjében. Az ellenálló gabona termesztése az Európában akkoriban uralkodó szárazságra adott válasz lehetett.
A bronzkort klímaváltozás, a népesség növekedése és a kereskedelmi kapcsolatok felvirágzása jellemezte. A Genfi Egyetem és a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem (UPF) régészei Nyugat-Svájcban és a franciaországi Haute-Savoie területén tucatnyi emberi és állati csontváz, valamint növénymaradvány alapján rekonstruálták, hogyan reagáltak az emberek ezekre a változásokra.
A fogak és csontok biokémiai elemzéséből kiderült, hogy míg a kora bronzkorban árpa és búza szerepelt az emberek ételei között, a késő bronzkortól már megjelent a köles is, ez az Ázsiából származó növény, amely főként száraz környezetben növekszik – mondta Alessandra Varalli, az UPF kutatója, a tanulmány vezető szerzője
Donald Trump béketerve: Ukrajna lehet a következő Vietnám?
Megszólalt a Skóciában eltűnt ikrek édesapja, összetört a család
Ennyi: hazatért Magyarországra Palvin Barbi, itt folytatja
Újabb ördögi tervet eszelt ki Brüsszel Oroszország ellen, de az európai gazdák bánhatják csak igazán
Kőkemény helyesírási teszt: ne szépítsünk, sokan nem tudják hibátlanul kitölteni
NATO főtitkár: Készüljünk fel a háborúra
Havazás és szurkolói összecsapás a Debrecen–Nyíregyháza keleti rangadón, csak Dzsudzsák járt jól
A magyar kapus rohant az újraélesztő készülékkel – megmentették a szurkoló életét
Gyászhír: Elhunyt Nagy Ervin
Magyar Péternek lefagyott a mosoly az arcáról, megrogyott a váratlan pofontól
Jósoltak a medvék, kiderült, meddig tart még a tél
Felfoghatatlan…
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A legfrissebb adatok szerint soha ennyien nem voltak skarlátosak.
Még mindig sok a tévhit a Lyme-kórral kapcsolatban, de még ennél is több az álpozitív tesztek száma.
Nem szabad alábecsülni a betegséget, kezelés nélkül még ma is végzetes lehet a skarlát.
Nincs megállás, a múltheti adatok szerint tovább nőtt a betegségben érintettek száma, közel kétszáz új fertőzöttet regisztráltak.
Az államtitkár brüsszeli munkája során nagyon sajnálta az ott élő édesanyákat, amiért nem lehetnek hosszabb ideig otthon gyermekükkel.
Közel kétszáz új beteget regisztrálnak hetente, főképp a kisgyermekeket veszélyezteti az erősen fertőző betegség.
Nem csak fájdalmas, de a meddőségek negyven százalékáért tehető felelőssé, ennek ellenére keveset tudunk róla. Olyanokkal beszélgettünk, akik már jól ismerik és
Már 12,5 milliárd euró érkezett hazánkba.
A tragikus hirtelenséggel elhunyt filozófusra emlékeznek volt kollégái, barátai.
A terv a Kurszk és Belgorod megyék határán történő támadást irányzott elő.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
