Hogyan ünneplik szerte a világon a halottak napját?
Forrás: gyogyzona.hu
2021.11.01. 11:48 2021.11.01. 17:06
A november 2-án ünnepelt halottak napja kezdetben a keresztény kultúrkör megemlékezése volt. Az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekre emlékeznek. Fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – felekezeti hovatartozástól függetlenül – az elhunytakról való emlékezés napjává Magyarországon – írja a Gyógyzóna.
Halottak napja alkalmából sokan felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját, megtisztítják azt, friss virággal díszítik fel. Gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére.
Az elhunytak emlékének megőrzése az emberiség történetének szerves része. Különböző kultúrák különböző módon emlékeznek meg halottaikról. A szokások között vannak olyanok, amelyek közel állhatnak hozzánk, mások meghökkentőek lehetnek.
A világ egyes részein például temetői lakomával, máshol hangos zenével és tánccal ünnepelik, hogy eltávozott szeretteikkel a kapcsolat élő, az elválás nem végleges – olvasható az oldal cikkében.
Megtudhatjuk, miért éppen most tartjuk ezeket a megemlékezéseket, miért gyújtunk gyertyát, és hogyan kapcsolódik ide a halloween.
A Fiumei úti sírkert részét képező Nemzeti Emlékezet Múzeuma tárlati anyagából ihletet merítve körülnézünk a nagyvilágban, hogy a különböző kultúrák miként tartják meg a halottak napját.
1. Guatemala – Papírsárkány-eregetés
A maja időkig visszamenő vidám ünnepi hagyományt a guatemalaiak a mai napig követik halottak napján. Ilyenkor a családok elhunyt családtagjaik sírjánál piknikeznek, szürkületkor pedig hatalmas, színpompás papírsárkányokat eregetnek. Úgy tartják, ezáltal kapcsolatba léphetnek elődeikkel. A sárkányokat akár már hónapokkal az esemény előtt elkészítik és a sírokat a lehető legszebb állapotba hozzák.
2. Madagaszkár – Testforgató szertartás
A malgaszok a „famadihana” testforgató temetkezési hagyomány keretében előhozzák őseik holttestét a családi kriptákból, a holttesteket új lepelbe burkolják, a nevüket ráírják, hogy mindig emlékezzenek rájuk. Majd egész napon át tartó táncmulatságot rendeznek, melynek részeként a tetemeket is megtáncoltatják, mielőtt újra visszahelyezik őket nyughelyükre. Hitük szerint a vidámság és a szeretet segít legjobban a bolyongó lelkeknek megtalálni a túlvilág kapuját. Így állítanak méltó emléket elhunytaiknak.
3. Finnország – Közös szaunázás
A „kekri” az ősi aratási ünnep, ennek keretében emlékeznek meg halottaikról a finnek. Faágakból és szalmából kecske formájú boglyát raknak, amelyet ünnepélyesen elégetnek. Az elhunyt hozzátartozók lelkét a nap végén illatos virágokkal, füstölőkkel hívják vissza egy közös, családi szaunázásra.
4. Ecuador – Rituális süteményezés
Az Andok vidékein régi szokás „a guagua de pan”. Halottak napjára egy guagua elnevezésű, baba alakú, kalácsszerű süteményt készítenek, amelyhez erdei gyümölcsökből főzött lekvárt tálalnak. A hozzátartozók ebbe mártogatják a kalácsbabát, amelyet a szeretteik sírja mellett fogyasztanak el, így téve tiszteletet emléküknek.
5. Hongkong – Pénzküldemény a túlvilágra
Hongkongban minden évben megrendezik az „éhes szellemek ünnepét”, amelynek során megetetik, megitatják a szellemeket. Az ünneplés egyik csúcspontja a rituális pénzégetés. A szertartás célja, hogy a közösség halottjai a túlvilágon se szenvedjenek hiányt fizetőeszközben. A másik bevett szokás az eltávozottak anyagi támogatására a temetéskor a koporsóba helyezett pénz. Manapság inkább már játékpénzt használnak mindkét esetben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap, fejlécén a polgári jelző olvasható, amely értékrendet, irányvonalat, stílust is tükröz. Konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkkal Előfizetés
Segítsen megtervezni egy új állásportált! Ossza meg velünk álláskereséssel kapcsolatos szokásait és
tapasztalatait!