Ha a normálisnál több vasat veszítünk, vagy nem megfelelő a vas felszívódása, esetleg megnő a szervezetünk vasigénye, netán a szükségesnél kevesebb vasat viszünk be a táplálékkal, hiányállapot lép fel. A hölgyeknek a serdülőkortól a változókorig több vasra van szükségük, mint amennyit az étrendjükből képesek hasznosítani, ezért a vashiány a női életciklus valamennyi fázisát érintheti, de különösen a kamaszlányok, a várandós és szoptatós kismamák, a diétázók és a változókorú nők veszélyeztetettek – írja a Házipatika.com.
Az újszülöttben található vasmennyiség négyötöde a terhesség harmadik trimeszterében raktározódik a magzatban. Mivel az anyától vonja el a szükséges mennyiséget, az újszülötteknél fellépő vashiány oka, hogy a kismama is vashiányos volt a várandóssága alatt. Egyébként a születéskori vaskészlet a táplálás módjától függetlenül 4-6 hónapig gond nélkül fedezi a vasszükségletet, ugyanakkor a baba féléves korától jelentősen megnő az a vasmennyiség, amit a táplálékkal kell a szervezetébe juttatni. Napi 8 milligramm vas szükséges az egészséges fejlődéshez, ám egy felmérés szerint Magyarországon ezt csak a gyermekek kétharmada kapja meg. A vashiányos étrend következménye a figyelemzavar, a fáradékonyság, sőt egyfajta szellemi elmaradottság is lehet.
