Kiderül, hogy a kefír vagy a joghurt az egészségesebb

Arról szinte mindenki hallott már, hogy a probiotikus baktériumokat tartalmazó élelmiszerek jót tesznek a szervezetnek: helyreállítják a bélflóra egyensúlyát, és ezáltal nemcsak az emésztésre, hanem még az immunrendszer működésére is hatással vannak. De vajon a kefirben vagy a joghurtban van több ezekből az egészséget támogató baktériumtörzsekből? Van egyáltalán különbség köztük?

Nos, az tény, hogy a kefir és a joghurt közeli rokonok, hiszen mindkettő erjesztett tejtermék, és az ízük is hasonló. A legkomolyabb különbség a készítésük módjában van: a joghurtot csak baktériumok erjesztik, míg a kefirt baktériumok és élesztőgombák segítségével állítják elő – olvasható a Diéta és Fitnesz magazin cikkében.

A joghurt esetében a tejet felmelegítik, hozzáadják az élő baktériumkultúrát, majd hagyják az egészet kihűlni. A kefir előállításához úgynevezett „kefirmagra”, vagy kefirszemcsékre van szükség, ez tartalmazza a baktériumokat és az élesztőgombákat. Egy csésze tejhez általában egy teáskanál kefirmagot adnak hozzá, 24 órára lefedve szoba-hőmérsékletű helyre teszik, és kész is van a kefir.

NEM TELJESEN EGYFORMA…

A különböző előállítási mód eredményeképpen a joghurt sűrűbb és krémesebb, a kefir folyékonyabb (legalábbis az eredeti, natúr változatok, mert az ízesített ivójoghurtok más kategóriába tartoznak).

A joghurt semlegesebb ízű, míg a kefir karakteresebb, savanykásabb, szénsavasabb. A kefirt akár meg is ihatjuk, míg a joghurtot inkább kanállal fogyasztják, sőt akár tejföl helyett is bevethető, és a süteménybe is bátran tehetjük. A kefir savanykás íze és folyékonyabb állaga miatt ezekre kevésbé alkalmas.

DE MI A HELYZET A TÁPLÁLKOZÁSTANI ÉRTÉKÜKKEL?

Tekintve, hogy hasonló, ráadásul hasonlóan értékes élelmiszerekről van szó, számos közös tulajdonságuk van, de van néhány olyan dolog is, amiben eltérnek.

Sokszor elég, ha az íz dönt abban, melyiket választjuk, hiszen mindkét tejtermék rendkívül egészséges. A sima kefir egycsészényi adagjában nyolc gramm fehérje van, míg ugyanennyi sima joghurtban hat gramm. A szénhidráttartalmuk is csaknem azonos, egycsészényi kefir kilenc, egy csészényi joghurt tíz grammot tartalmaz ebből az alapvető tápanyagból. Mivel azonban a kefirben élesztőgombák is vannak, a kefir probiotikus hatása erőteljesebb, akár háromszor annyi probiotikus hatású baktérium is lehet benne, mint a joghurtban. Kalciumban is gazdagabb, adagonként 300 milligramm van benne, míg egy adag joghurt 180 milligrammot tartalmaz.

A-vitaminból egy adag kefir 300 mikrogrammal, egy adag joghurt pedig 230 mikrogrammal látja el szervezetetünket.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)