Kalória és zsír? Rossz hír a késői étkezést kedvelőknek

Lehangoló kutatási eredmények születtek.

Egy új tanulmány szerint a későbbi étkezések három kulcsfontosságú módon befolyásolhatják közvetlenül a biológiai súlyszabályozásunkat: az elégetett kalóriák számán, az éhségünk szintjén és a testünk zsírraktározási módján keresztül – olvasható az Origo cikkében.

A kutatást szigorúan ellenőrizték

Az elhízás emberek százmillióit érinti világszerte, ami értékes betekintést enged abba, miként csökkenthető az elhízás kockázata egy viszonylag egyszerű módon – csupán egy néhány órával korábban elfogyasztott étkezéssel.

Korábbi tanulmányok már azonosították az összefüggést az étkezések időzítése és a súlygyarapodás között, ám a tudósok most közelebbről is meg akarták vizsgálni ezt a kapcsolatot, valamint ki akarták kutatni a mögöttes biológiai okokat.

Szerettük volna tesztelni azokat a mechanizmusokat, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miért növeli a késői étkezés az elhízás kockázatát – mondta Frank Scheer, a bostoni Brigham and Women's Hospital idegkutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az általunk és mások által végzett korábbi kutatások kimutatták, hogy a késői étkezés összefüggésbe hozható az elhízás fokozott kockázatával, a testzsír növekedésével és a fogyás csökkenésének sikerével; szerettük volna megérteni, hogy miért.

A Cell Metabolism című folyóiratban publikált tanulmányt szigorúan ellenőrizték, amelybe tizenhat olyan résztvevőt vontak be, akiknek testtömeg-indexe (BMI) túlsúlyos vagy elhízott tartományba esett.

Valamennyi önkéntes két különböző, hat napig tartó kísérleten ment keresztül, akinek az alvását és étkezését szigorúan ellenőrizték. 

Az egyik kísérletben a résztvevők betartották a napi háromszori étkezést a szokásos időben: reggeli 9 órakor, ebéd 13 órakor és vacsora 18 óra körül, míg a másikban a három étkezést későbbre tolták: az első 13 órakor, az utolsó 21 óra körül történt.

Azonosították a kulcsfontosságú tényezőket

A csapat vérminták, felmérési kérdések és egyéb mérések révén számos megfigyelést tudott végezni. Akik később étkeztek, azoknál a leptin hormon szintje – amely jelzi, hogy jóllaktunk – 24 óra alatt alacsonyabb volt, ami azt jelzi, hogy a résztvevők éhesebbnek érezték magukat, miközben a kalóriák lassabb ütemben égtek el. A tesztek azt is kimutatták, hogy a zsírszövet génexpressziója – amely befolyásolja a szervezet zsírraktározását – fokozta a zsírszövetet felépítő adipogenezis folyamatát és csökkentette a zsírbontást végző lipolízist. 

Itt fiziológiai és molekuláris mechanizmusok kombinációját vizsgálták, amelyek növeték az elhízás kockázatát.

Ezeket a hatásokat az olyan zavaró változók szabályozásával különítettük el, mint a kalóriabevitel, a fizikai aktivitás, az alvás és a fényexpozíció, de a való életben e tényezők közül sokat befolyásolhat az étkezés időzítése – mutatott rá Scheer. – Érdemes szem előtt tartani, hogy az elhízás más egészségügyi problémákhoz is vezethet, beleértve a cukorbetegséget és a rákot, és így az elhízás megállítása óriási változást jelentene a világ népességének egészsége szempontjából.

A most publikált tanulmány azt is megmutatja, hogy a korábbra időzített napi étkezés három kulcsfontosságú tényezőre hathat a testünk energia-kiegyensúlyozására és az azt követő elhízás kockázatára, ami egy olyan változás, amelyet

néhány embernek talán egyszerűbb kezelni, mint betartani a diétát vagy a testmozgást.

A szakemberek a jövőben nagyobb léptékű vizsgálatokat terveznek, ahol azt is elemzik majd, hogy más, viselkedési és környezeti változók hogyan változtatják meg az elhízás kockázatának hátterében álló biológiai folyamatokat.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)