Az aktív életmód, a rendszeres testmozgás sok pozitív előnnyel bír, többek között a vastagbéltumor és az epehólyag különféle megbetegedéseit is segíthet megelőzni. De vajon mi számít aktív életmódnak? Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus írásából kiderül.
A fizikai aktivitás fokozatosan központi tényezővé vált a nem fertőző, úgy nevezett civilizációs betegségek megelőzésében. Gasztroenterológiai centrumként kiemelten fontos számunkra, hogy a székrekedés és a gyakran ennek következtében megjelenő diverticulosis, a vastagbéltumor, az epehólyag különböző megbetegedései, valamint a nem alkoholos zsírmáj kialakulása mind kedvezően befolyásolható, áttételesen akár meg is akadályozható testmozgással, az aktív életmód segítségével.
A túlsúly és az elhízás, az inzulinrezisztencia és az ezek talaján kialakuló kettes típusú cukorbetegség – melyek közvetetten hatnak gasztroenterológiai betegségek megjelenésére, lefolyására is – szintén befolyásolhatók, némely esetben kezelhetők testmozgással. A terhességi cukorbetegség, a policisztás ovárium szindróma, az életkor előrehaladtával bekövetkező izomtömegvesztés, a magas vérnyomás, az agyvérzés, a mélyvénás trombózis, a szívinfarktus, a csontritkulás tovább gyarapítják azon kórképek listáját, amelyek sok esetben elkerülhetők a rendszeres fizikai aktivitással!
Fókuszban: a lépésszám
A nemzetközi ajánlásoknak egy felnőtt ember esetében egy napra vetítve 30-60 perc, vagy ha heti nagyságrendet határozunk meg, akkor 150-210 fizikailag aktívan töltött perc felel meg. Ez az a mennyiség, amely már bizonyítottan pozitív hatással bír a betegségek megelőzése szempontjából.
A napi javasolt fizikai aktivitást legegyszerűbb lépésszámban meghatározni. Úszásra, kerékpárra lefordítani sem lehetetlen az ajánlásokat, és bármilyen mozgásforma tökéletes, amit örömmel végez az ember. De a legkézenfekvőbb az egészség eszközeként mindenki számára rendelkezésre álló lépésszám, mely az átlag hétköznapokban is kivitelezhető, és egy okostelefon használatával könnyen mérhető.
