Bár a klímaváltozás kifejezés még nem volt ismert, hatalmas jeges zivatar és szélvihar csap le pár perc leforgása alatt Budapestre, és fél óra alatt eláraszt mindent ― számolnak be róla a lapok június 3-án. Az Ujság leírja: Budán házakat sodort le a hegyekről a tomboló felhőszakadás. Víz alá került a pincék legnagyobb része, a Nagymező és a Podmaniczky utca sarkán beomlott az úttest, az Árumintavásáron sátrakat döntött fel a vihar, a lakosság pedig megostromolta szivattyúkért a tűzoltóságot. A lap közli: „Ma délután fél ötkor hatalmas felhőszakadás vonult végig a város fölött. Háromnegyed óra hosszat zúdult a víz az ég csatornáiból és néhol embermagasságnyira felgyülemlett. Különösen veszélyeztette az eső a pinceraktárakat, műhelyeket és lakásokat. Több mint kétezer épület pincéjét elöntötte a víz és két ház mennyezete is átázott, úgyhogy a tűzoltóknak kellett kivonulni, hogy alátámasztással a mennyezetbeomlást megakadályozzák. A villám is több helyütt becsapott és a szokatlan esővihar fölötte megrémítette a főváros lakosságát.” A budai hegyvidéken a természetben is károkat okoz az óriási vihar: „A szokatlanul nagymérvű felhőszakadás a budai hegyek között valóban igen heves volt és a lejtőkön valósággal vízesésszerűen ömlött alá a víz. Rohantában cserjéket ragadott magával. Sőt, néhol öles fákat is kicsavart és magával rántotta a meredeken. Különösen a Sashegyen pusztított erősen az eső. Hatalmas kőkockákat is hozott magával a víz.”
Kiderül, hogy tízezer helyen következett be zavar az áramellátásban. A Nemzeti Színházban és a Király Színházban kénytelenek voltak egy órás késéssel kezdeni az esti előadást, mert csak akkorra jött rendbe a villanyvilágítás. Az ítéletidő több helyütt villámlással is járt, amelyek legendás épületeket veszélyeztettek. Mint írja Az Ujság: „villámcsapás érte a Pannonia Szálló épületét, amelynek következtében a kávéház konyhájában a fal egy kis része beomlott és a villanyvezeték is megrongálódott, úgy hogy csak 9 óra felé lehetett ismét kivilágítani a szálló épületét.” A másik súlyosan károsodott épület a Lánchíd pesti hídfőjénél található Gresham palota volt. „A nagy légnyomás következtében a Gresham kávéház Mérleg utca és Ferenc József tér sarkán levő hatalmas üvegablaka bezúzódott és a szertehulló szilánkok az ablak mellett lévő asztalnál ülő négy banktisztviselőt megsebesítették”.
Pár napon belül újból tornádó söpör végig a fővárosban és az országban – adnak hírt róla a június 14-i lapok. Az Ujság arról ír, hogy Budapest környékét katasztrofálisan sújtotta a vihar. A szélvész és jégeső teljesen tönkretette a termést, víz alá kerültek a környékbeli községek. Biatorbágyon lesodorta a szél a templom tornyát és bedöntött több házat is, s a hírek szerint sok a halott és a sebesült. „A szélvész Biatorbágy és Herceghalom közt tombolt a leghevesebben, de sokat szenvedett a vihartól Albertfalva, Budaörs és Törökbálint is.” Délután hatalmas felleg száguld végig a vidéken. „Oly sűrű volt a porfelhő, hogy percekig elsötétített mindent. Azután óriási szélvihar, majd tomboló jégeső következett és a dió nagyságú jégdarabok valóságos fehér lepellel vonták be végeláthatatlan messzeségben a szántóföldeket. Ez a pusztító jeges zivatar úgyszólván megsemmisítette ezeknek a községeknek az egész termését.”
Az ország nagy részét végigpusztítja a ciklon. A lap szerint a Dunántúlon is diónyi jég esett, Budapesten pedig ismét fákat csavart ki és sziklákat görgetett a szélvihar. „Mintha árvíz kerekedett volna, olyan hatalmas zuhatagban omlott a víz a hegyekből és vonult végig a budai utcákon. A Tabán és Óbuda mélyen fekvő házainak pincéi mind víz alá kerültek”.
Aktivizálja magát a fővárosi politikában gróf Bethlen István miniszterelnök és programot hirdet. A Pesti Napló június 6-án minderről „Pártállás, felekezeti és faji különbség nélküli egységes polgári front Bethlen programja a fővárosban” című cikkében számol be. „Gróf Bethlen István miniszterelnök ma este beváltotta az Egységes Pártban tett ígéretét: kibontotta az egységes polgári front zászlaját a főváros visszahódításáért meginduló küzdelemben.” A lap szerint különös jelentőségű a helyszínválasztás, hisz abban a Budai Társaskörben hangzik el a kormányfő beszéde, amelyet Wolff Károlynak, a főváros életét nagyban meghatározó radikális jobboldali Keresztény Községi Párt vezetőjének a „fellegvárából kivált tagok” alakítottak meg. Ripka Ferenc, a társaskör elnöke pohárköszöntőjében a régi budai erények képviseletét jelöli meg követendő célként: „A mi keresztény gondolatunk testvéri összefogásra és alkotó munkára serkent. Távol áll tőlünk a gyűlölködés, mert annak a nyomában csak romok maradnak.” Szerinte a régi budai polgárságnak „a mentalitását meg lehetett zavarni ideig-óráig a jelszavas keresztényeknek, de ezt a polgárságot az őstermészet feltartóztathatatlanul visszaviszi arra a régi csapásra, amelyen elődeink haladtak.”
Bethlen István felszólalásában hangsúlyozza: nem kívánják a pártpolitikai kereteket összezavarni, de igenis „baráti jobbot kívánunk nyújtani azoknak a politikai pártoknak, akik a haza, a nemzet, a vallás, a keresztény erkölcs tekintetében éppúgy gondolkoznak, mint mi és baráti jobbot akarunk nyújtani a többi felekezethez tartozóknak is, amennyiben a haza és az elmondottak tekintetében velünk egy véleményen vannak.” A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott, a bármely irányból jövő gyűlölködést elutasító beszédében kifejti: „Ki kell zárnunk a radikalizmust (Helyeslés.), azt a radikalizmust, amely öntudatosan negligálja vagy idejét múltnak tartja a hazaszeretet, a nemzeti érzés fogalmait vagy idejét múlt ideológiának nevezi mindazt, ami a valláserkölccsel összefügg.”
Szerinte azonban ki kell zárni azt az öntudatlan radikalizmust is, amely magyar specialitás, hogy emberek Kossuth Lajos nevével az ajkukon olyan politikát valósítanak meg, amely a nemzet életének, függetlenségének, önállóságának az aláásására alkalmas. Hangsúlyozza a kormányfő, hogy nem állhatnak szóba sem az októberi forradalom híveivel, sem az áloktobristákkal, de a szocialistákkal sem. „Mi nem a munkásosztály ellen foglalunk állást, hanem egy párt ellen, amely egy osztályt akar magának kisajátítani.” Ebből az következik ugyanis, hogy egyetlen társadalmi osztálynak az érdekeit fogja kizárólagosan érvényesíteni. Vagyis a szociáldemokraták egy osztályuralom képviselői, akikkel szemben emiatt a legélesebb harcban kell álljanak. Bethlen arra figyelmezteti a főváros polgárságát: „ha továbbra is egymást marcangolva halad ezen az úton, kiszolgáltatja a fővárost és vele együtt az országos politikát is a radikalizmusnak.”
Nemzeti valutánk, a korona ellen kampány indul, amelyet báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a leghatározottabban elítél. A 8 Órai Ujság június 15-én azt írja erről, hogy egy lap tudni vélte: a hazánknak nyújtandó nemzetközi „kölcsön feltételei rendkívül súlyosak és hogy ennek következtében a korona stabilizálása elé különféle nehézségek gördülhetnek.” A pénzügyi tárca vezetője sajnálkozik, hogy „egy magyar lap is odaadja magát ilyen nyilvánvaló hitelrontási célzattal a magyar korona ellen indított kampánynak. Minden komoly üzletember tudja, hogy folyamatban lévő tárgyalásokról nem szoktak ― de nem is illik ― részletes információt kiadni.”
