Elkészült a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös, az aszály sújtotta agrárium megsegítését tartalmazó előterjesztése, a javasolt intézkedésekről a kormány ma dönt – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap információi szerint a rövid távú intézkedések között a jövő évben esedékes földalapú támogatások kifizetésének idei évre ütemezésén kívül – ami 157 milliárd forintos többletbevételt jelent a gazdáknak – a nemzeti költségvetésből fizetendő jövő évi állatjóléti dotációkat is az idén szeretnék kifizetni. Ez utóbbi intézkedés további körülbelül hatmilliárdos többletforrás lehet a komoly nehézségekkel küzdő sertéstartóknak. Óriási gond ugyanis, hogy a régóta elhúzódó aszály következtében a kukorica mennyisége csökkent, ezért a takarmány ára megemelkedett, s így nehéz a hazai sertésállomány fenntartása.
Hosszabbítás 3 évre
A tervek szerint átalakítanák az állami Magyar Fejlesztési Bank agrárvállalkozók finanszírozását segítő forgóeszközhitel-programját is. Figyelembe véve az ez évi súlyos veszteségeket, a vidékfejlesztési tárca azt javasolja, hogy a felvett kölcsönök részletfizetésének megkezdésére megszabott egyéves türelmi időt három évre hosszabbítsák meg, a hitelkonstrukció futamidejét pedig a jelenlegi háromról hat évre módosítsák.
Emellett a takarmányvásárlás elősegítésének céljával kezdeményezik, hogy költségvetési támogatásként az agrárforgóeszköz-hitelt négyszázalékos állami kamattámogatással lehessen igénybe venni.
Az állattenyésztők korábbi kérése is szerepel a szerdán tárgyalandó kormány-előterjesztésben. Eszerint a jövőben már nemcsak a növénytermesztők és a szarvasmarhatartók, hanem a sertéstartók is megkaphatnák az úgynevezett gázolaj-támogatást, vagyis igénybe vehetnék a felhasznált gázolaj után a jövedékiadó-visszatérítési lehetőséget.
További bővítés?
Felvetik a javaslat készítői azt is, hogy az állam továbbiakkal is bővíthetné az agrárkár-enyhítési rendszerben meglévő forrásokat. Az alapban jelenleg 8,2 milliárd forint van, ami fele részben a gazdák befizetéseiből, fele részben pedig az állami hozzájárulásból állt össze.
A rövid távú intézkedési terven kívül hosszabb távú célokat is tartalmaz az előterjesztés. Így például ismét előtérbe kerül a vízgazdálkodási társulások ügye, hiszen az aszály egyértelműen rávilágított, ezen szervezetek képtelenek ellátni feladatukat. Hazánkban az idei forróság idején is csak a termőföldek két-három százalékát öntözték. A tervek szerint az állam növelni fogja szerepvállalását ezen társulásokban, s egységes – a lehető legalacsonyabb – díjfizetési kötelezettség bevezetésével szeretné előmozdítani az öntözés ügyét. Továbbá egy már közzétett jogszabálytervezet értelmében bevezetik az egynyári öntözés fogalmát, amelynek köszönhetően a száz hektárnál kisebb területet művelő gazdák könnyebben juthatnak vízhez.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.
