A valutaalap központjában arra a kérdésre, hogy valótlanságot állított-e a magyar miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre vonatkozó kérésre, Rice így felelt: „Egy program támogatásáról tárgyaltunk, arról, hogy elő tudjuk-e mozdítani azt egy készenléti megállapodással. Ez olyan eszköz, amelyet olyan országokra formáztak, amelyeknek a Magyarországéhoz hasonló igényei vannak.”
Megegyezésre való törekvés
Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttsége és a magyar kormány között tavaly július 17-én kezdődtek a tárgyalások. Másnap Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta, hogy „láthatóan mindkét fél a megegyezésre törekszik”. Decemberben Varga Mihály már arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a kormány között nincsenek hivatalos tárgyalások. Egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint a magyar gazdaság mostani helyzete miatt az IMF nem érdekelt a megállapodásban, mivel semmilyen haszna nem származna belőle.
Azok az országok kaphatnak rugalmas hitelkeretet, amelyeknek rendben vannak a mutatóik, de kisebb problémák még jelentkeznek, és nincs szükségük hitelre, csak egy védőhálóra – mondta Barcza György az ATV-ben. A Századvég vezető elemzője szerint az IMF-jelentésből látszik, hogy Magyarországot a lehető legrosszabb színben tüntetik fel, és azokat az eredményeket sem ismerik el, amelyek tényszerűek.
Az IMF is elismeri
Varga Mihály szerint a Nemzetközi Valutaalap is elismeri, hogy az ország a pénzügyi egyensúly megteremtésében jelentős eredményeket ért el az utóbbi időszakban, de a növekedés lehetőségeinek megítélésében eltér a magyar kormány és a valutaalap szakértőinek véleménye. A tárca nélküli miniszter még kedden a Hír Televízióban arra is rámutatott: a delegáció tagjainak véleménye hazánk pénzügyi helyzetéről nem mutatott eltérést a korábban megfogalmazottaktól.
Napjainkban az IMF és az Európai Unió is úgy látja, hogy a fiskális politikában az egyensúlyra törekvés eredményes volt, az államadósság csökken, az államháztartási hiány – az idén már várhatóan egymás után a harmadik évben – 3 százalék alatt marad a GDP-hez mérten, és jó esély van arra, hogy az ország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól – hangsúlyozta korábban Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.
