Nem hazánkon múlt, hogy tavaly nem sikerült tető alá hozni a pénzügyi megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A szervezet mindenképpen kölcsönt akart adni, miközben a kormány csak garanciát kért arra az esetre, ha az eurózóna válsága miatt kiszáradnának a pénzpiacok, és emiatt nem sikerülne a hazai államkötvényeket értékesíteni – olvasható a pénteken utcára kerülő Magyar Nemzetben.
A nagyobb mozgástértől tart a valutaalap?
A lap kitér rá, hogy míg a kölcsönt csak szigorú feltételekhez kötött úgynevezett készenlétihitel-program keretében adná az IMF, addig a pénzügyi védőhálóként szolgáló elővigyázatossági hitelkeret esetében a kormánynak nagyobb mozgástere lenne a hazai gazdaságpolitika alakításában.
Ilyen lehetőségeket kínál az IMF
Az IMF a világgazdasági válság hatására felülvizsgálta és bővítette elővigyázatossági hiteleszközeit. Egyik ilyen eszköze a rugalmas hitelkeret (flexible credit line), amelyet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. Kattintson a részletekért.
Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint a valutaalap annak ellenére nem járult hozzá az elővigyázatossági kerethez, hogy elismerte: nincs szükségünk kölcsönre. A szakértő, miután személyesen is találkozott a küldöttséggel, elmondta: az IMF azt fájlalja, hogy nem az ő ajánlásai szerint kezelte a kabinet a válságot, éppen ezért soha nem fogják dicsérni a magyar gazdaságot.
Orbán: Magyarországnak nem kölcsönre van szüksége
Megírtuk, Orbán Viktor szerdán Brüsszelben kijelentette: az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát, az IMF azonban mindenképpen kölcsönt akart folyósítani. Hozzátette, hogy az álláspontok nem közeledtek, de amíg az EU és az IMF nem utasítja el, addig Magyarország kérése érvényben marad.
A valutaalap központjában arra a kérdésre, hogy valótlanságot állított-e a magyar miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre vonatkozó kérésre, Rice így felelt: „Egy program támogatásáról tárgyaltunk, arról, hogy elő tudjuk-e mozdítani azt egy készenléti megállapodással. Ez olyan eszköz, amelyet olyan országokra formáztak, amelyeknek a Magyarországéhoz hasonló igényei vannak.”
Megegyezésre való törekvés
Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttsége és a magyar kormány között tavaly július 17-én kezdődtek a tárgyalások. Másnap Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta, hogy „láthatóan mindkét fél a megegyezésre törekszik”. Decemberben Varga Mihály már arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a kormány között nincsenek hivatalos tárgyalások. Egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint a magyar gazdaság mostani helyzete miatt az IMF nem érdekelt a megállapodásban, mivel semmilyen haszna nem származna belőle.
Azok az országok kaphatnak rugalmas hitelkeretet, amelyeknek rendben vannak a mutatóik, de kisebb problémák még jelentkeznek, és nincs szükségük hitelre, csak egy védőhálóra – mondta Barcza György az ATV-ben. A Századvég vezető elemzője szerint az IMF-jelentésből látszik, hogy Magyarországot a lehető legrosszabb színben tüntetik fel, és azokat az eredményeket sem ismerik el, amelyek tényszerűek.
Az IMF is elismeri
Varga Mihály szerint a Nemzetközi Valutaalap is elismeri, hogy az ország a pénzügyi egyensúly megteremtésében jelentős eredményeket ért el az utóbbi időszakban, de a növekedés lehetőségeinek megítélésében eltér a magyar kormány és a valutaalap szakértőinek véleménye. A tárca nélküli miniszter még kedden a Hír Televízióban arra is rámutatott: a delegáció tagjainak véleménye hazánk pénzügyi helyzetéről nem mutatott eltérést a korábban megfogalmazottaktól.
Napjainkban az IMF és az Európai Unió is úgy látja, hogy a fiskális politikában az egyensúlyra törekvés eredményes volt, az államadósság csökken, az államháztartási hiány – az idén már várhatóan egymás után a harmadik évben – 3 százalék alatt marad a GDP-hez mérten, és jó esély van arra, hogy az ország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól – hangsúlyozta korábban Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.
