Gazdaságélénkítést vár a brit kormány a Bank of Englandtől

A szigorú inflációkövetésről a gazdaságélénkítésre helyezné át a brit kormány a Bank of England feladatkörének hangsúlyát a jegybank élén nyáron esedékes vezetőváltás után.

A londoni gazdasági napilap értesülései szerint George Osborne pénzügyminiszter a következő pénzügyi év március 20-án beterjesztendő költségvetési tervezetében hirdeti majd meg az új irányvonalat, amelynek lényege a költségvetési konzervativizmus fenntartása mellett a monetáris aktivizmus lesz, vagyis az, hogy a kormány a jegybanki pénzügypolitikát kívánja használni a gazdasági növekedés beindítására. A Financial Times forrásai szerint a brit pénzügyminisztérium illetékesei – akiket „frusztrált” a jegybank eddigi vezetésének hajthatatlansága – már tárgyalják a Bank of England feladatkörének módosítását célzó javaslatokat.

A brit jegybank számára a kormány írja elő a követendő inflációs célt – ez jelenleg éves szinten 2 százalék –, és ezt a feladatot a mindenkori pénzügyminiszter a költségvetési tervezetek beterjesztésével egy időben minden évben megújítja. A lap szerint azonban a kormány ezúttal azt szeretné, ha a Bank of England újragondolná a monetáris politika lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a költségvetési mozgástér korlátozott. A lap forrásai szerint a lehetőségek között szerepel egyebek mellett az, hogy a Bank of Englandet – az amerikai Federal Reserve-hez hasonlóan – kettős, foglalkoztatási és inflációkövető mandátummal ruházzák fel, sőt az is, hogy a jegybanki feladatkört az inflációkövetésről átállítják a reálgazdaságba juttatandó likviditási célkövetésre.

Júliusban váltás lesz a Bank of England élén: a kormányzói tisztséget Mark Carney, a kanadai központi bank jelenlegi vezetője veszi át Sir Mervyn Kingtől. A londoni elemzői közösségen belül már Carney korábbi nyilatkozatai alapján felmerültek olyan jóslatok, hogy az új kormányzó nyári beiktatása után a Bank of England monetáris politikájának hangsúlya áttolódhat az inflációkövetésről a gazdasági növekedés ösztönzésére, tekintettel a brit gazdaságot visszatérően sújtó recesszióra.

A tavalyi negyedik negyedévben a brit hazai össztermék 0,3 százalékkal csökkent negyedéves összevetésben. A visszaesés sokkal meredekebb volt a vártnál, mivel az előzetes elemzői konszenzus 0,1 százalékos GDP-mínuszt valószínűsített a tavalyi utolsó három hónapra. Elemzői vélemények szerint ezek után megvan a kockázata annak, hogy az utóbbi öt év két hosszú recessziós időszakát most egy újabb követi, vagyis a brit gazdaság hármas mélypontú recesszióba kerülhet.

A hazai jegybankelnök, Matolcsy György csütörtökön a Heti Válaszban azt írta: a kormány és a jegybank stratégiai megállapodása lehet a magyarországi növekedés beindításának kulcsa, hiszen ez képes bővíteni a hazai vállalkozások hitelforrásait. Az MNB elnöke szerint sok magyarországi vállalkozás már nem bírja sokáig hitelek nélkül, egyben megjegyzi, „bizonyosak lehetünk abban, hogy [ ] 2013 reálkereset-bővülést, ezért fogyasztásbővülést hoz”.