Az MNB elnöke szerint sok magyarországi vállalkozás már nem bírja sokáig hitelek nélkül. Egyben megjegyzi, hogy „bizonyosak lehetünk abban, hogy (...) 2013 reálkereset-bővülést, ezért fogyasztásbővülést hoz”. A jegybankelnök – aki korábban nemzetgazdasági miniszterként is rendszeresen írt a hetilapban – szerint dinamikus és tartós növekedés akkor lesz Magyarországon, ha egyszerre javul a vállalkozások tőkéhez, hitelhez, piachoz és tudáshoz való hozzáférése, miközben az ország megőrzi a költségvetési konszolidáció eredményeit. „Jók az esélyeink” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy növekedési fordulat hiányában „nem lenne fenntartható a csökkenő államadósság, a 3 százalék alatti deficit, a bővülő foglalkoztatás, a politikai stabilitás, így a kormányzati cselekvőképesség”.
Szerinte a 2012. évi 1,7 százalékos gazdasági visszaesést elsősorban egyszeri tételek okozták. Így az aszályos időjárás miatti alacsonyabb mezőgazdaság kibocsátás a GDP-csökkenés felét magyarázza. További 0,3-0,4 százalékos GDP-visszaesést okozott egyes ipari kapacitások megszűnése. Ezen kívül a GDP-változásból 0,2-0,3 százalékpontot magyaráz az, hogy a tervezett, uniós forrásból finanszírozott beruházásokból mintegy 500 milliárd forintnyi nem valósult meg. Végül, a fogyasztási is visszaesett 2012-ben, az „átmenetileg csökkenő reálkeresetek és a zuhanó fogyasztási hitelek miatt”.
A jegybankelnök szerint „2012 igazi rejtélye nem az, hogy miből jött a visszaesés. Sokkal inkább az, hogy miért nem lett lényegesen nagyobb?”. Kifejtette: az 1,7 százalékos visszaesést szinte teljes egészében magyarázza az aszály, a termeléskiesés, az uniós beruházások elmaradása, illetve a csökkenő fogyasztás, de nem tapasztalható „a kivont külföldi hitelforrások hatása”. Az MNB elnöke szerint – elsősorban külföldi – pénzintézetek 2012-ben a GDP közel 10 százalékát kitevő, 2700 milliárd forint körüli hitelforrást vontak ki a magyar gazdaságból. Matolcsy szerint: „Ha ezeknek a forrásoknak csak egy része bement volna a gazdaságba, a múlt évben is bővül a gazdaság!”
Ismertek az okok
A jegybankelnök szerint a hitelforrások kivonásának okai „ismertek”: a korábban túl magas szinten lévő külső finanszírozás épül le, a pénzintézetek „büntetik a magyar kormányt a nem hagyományos lépések miatt, a jegybank nem működött együtt a kabinettel a növekedés érdekében, és a családok óvatossá váltak a hitelfelvétel terén”.
Matolcsy szerint „a külföldi bankok 5 százalék körüli visszaesést vártak a hitelforrások leépítésétől”, de tévedtek.
Áder János március 5-én írta alá az azt megállapító határozatot, hogy csütörtöki hatállyal Varga Mihály Magyarország nemzetgazdasági minisztere, egyben meg is szűnik tárca nélküli miniszteri pozíciója. Orbán Viktor kormányfő március 1-jén, pénteken jelölte Varga Mihályt a Nemzetgazdasági Minisztérium élére, azt követően hogy a korábbi tárcavezetőt, Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank elnökének javasolta.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke március 5-én szerdán a köztársasági elnöktől vette át kinevezését. (Az erről szóló videotartalomide kattintvaérhető el) Simor András eddigi elnök hatéves mandátuma március 2-án járt le. A Monetáris Tanács mától teljes, a jegybankelnök mellett hivatalba lép a harmadik alelnök, Balog Ádám, valamint a testület új tagja, Pleschinger Gyula is. A jegybank vezetésében március végén lehet újabb változás, akkor ugyanis lejár Karvalits Ferenc alelnök mandátuma.