A hazai gazdaság külpiacain továbbra is rosszak a növekedési kilátások. A legtöbb uniós országban csökkent a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben, miközben a munkanélküliség tovább emelkedett. Bár a pénzpiaci kondíciók összességében javultak tavaly óta, ennek még nem érezhető a reálgazdasági hatása. A hitelezés továbbra sem támogatja a gazdasági növekedést a külkereskedelmi partnereinknél – áll a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerdai közleményében.
A tavalyi év végén mélyült hazánkban a recesszió. A gyenge gazdasági teljesítmény okaként egyaránt megjelölhetők egyszeri tényezők, konjunkturális folyamatok, valamint a növekedési lehetőségek hosszú távú beszűkülése. Összességében a tavalyi évben 1,7 százalékkal csökkent a GDP. Bár a gazdasági teljesítmény visszaesése nem csak hazánkra volt jellemző, annak mértéke meghaladta az eurózóna és a régió átlagát is. A csökkenésben nagy szerepet játszott a mezőgazdaság kedvezőtlen időjárással összefüggő gyenge teljesítménye: az ágazat tavaly 0,8 százalékponttal mérsékelte a GDP éves változását. A kedvezőtlen külső környezettel párhuzamosan az ipar hozzáadott értéke éves átlagban 1,2 százalékkal csökkent. A szolgáltató ágazatok közül egyedül az információ, kommunikáció esetén volt növekedés.
A visszaeső nettó reálbérek, a hitelállomány leépítése, illetve a bizonytalan munkaerő-piaci kilátások hatására a fogyasztás csaknem 1,5 százalékkal zsugorodott 2012-ben. A beruházási klíma továbbra is kedvezőtlen a vállalatok alacsony kapacitáskihasználtsága, a bizonytalan szabályozási környezet, illetve a hitelezés akadozása miatt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás emiatt összességében tovább csökkent, és a beruházások GDP-hez viszonyított aránya 17,2 százalékra esett. Ilyen alacsony értéket korábban nem regisztráltak, és a visegrádi régió többi országában is jóval magasabb az index. A gazdaságkutató szerint a termelőkapacitások szűkülnek Magyarországon. A külső konjunktúrával összhangban az export növekedése lassult, majd a tavalyi év végén a kivitel volumene már csökkent.
A munkaerő-piaci aktivitás a kormányzati intézkedések hatására tovább bővült. A növekvő munkakínálatot azonban nem tudta a munkakereslet felszívni, így a munkanélküliek száma emelkedett. Az elmúlt hónapokban felgyorsult az infláció csökkenése: a decemberi 5 százalékot követően februárra 2,8 százalékra süllyedt a fogyasztói árak emelkedésének éves rátája. A mérséklődésben egyaránt szerepet játszott az inflációs alapfolyamatok lassulása, a rezsicsökkentés, a vártnál kedvezőbb élelmiszerár-alakulás, valamint technikai hatások. A jegybank a korábbi ütemben folytatta a kamatcsökkentést az elmúlt hónapokban, így az irányadó ráta március elején történelmi mélypontra, 5,25 százalékra süllyedt.
Az idei évben a mezőgazdaság alacsony bázissal összefüggő jelentős bővülése miatt a cég számításai szerint 0,3–0,4 százalékponttal járulhat hozzá a növekedéshez. A Századvégnél a lassan dinamizálódó külső kereslettel együtt az export emelkedésére számítanak az év második negyedévétől, ami a jövő évben is fennmaradhat. Prognózisuk szerint a kivitel volumene 2013-ban 3,5, míg jövőre 7,1 százalékkal emelkedik. A háztartások fogyasztási kiadása idén és jövőre is kismértékben bővülhet (0,2 százalék) az emelkedő reálbérek és a fogyasztói bizalom erősödése miatt.
A Századvég Gazdaságkutató előrejelzése szerint a bruttó hazai termék 2013-ban stagnál, míg jövőre 1,5 százalékos emelkedés jöhet. A tavalyi recesszió miatt a foglalkoztatottság a 2013 év elején csökkenhet, amiben a versenyszféra munkaerő-keresletének visszaesése játssza a főszerepet. Jövőre a visszafogott gazdasági teljesítménnyel összhangban csak enyhe foglalkoztatottság-bővülésre számít a gazdaságkutató. A túlkínálat miatt az árak emelkedése nem lesz jelentős, emellett egyes maginfláción kívüli tételek is visszafogják a fogyasztóiár-indexet, így az idei évben 2,8, míg jövőre 3,3 százalékos inflációs rátát prognosztizálnak. Előrejelzéseik szerint az alapkamat a kockázati megítélés stabilizálódása esetén az év végére 4,5 százalékra süllyedhet. Jövőre is folytatódhat a lazítási ciklus, így 2014 végére a mutató 4 százalék közelébe csökkenhet, mivel az alacsony inflációs ráta miatt a reálkamatláb továbbra is 1 százalék körüli szinten marad.
A központi alrendszerre vonatkozó pénzforgalmi adatok alapján a terveknek megfelelően alakult 2012-ben a költségvetés a főbb számokat tekintve. A Századvég szerint a teljes államháztartás tavalyi ESA-hiánya 2,5 százalékot tett ki. Idén a cég prognózisa alapján adóbevételekből mintegy 300 milliárd forinttal kevesebbet realizál az állam a tervekhez képest, jórészt az általános forgalmi adóból, valamint a pénzügyi tranzakciós adóból várt elmaradás miatt. A kiadások nagysága 160–170 milliárd forinttal meghaladja a tervezett szintet.
A gazdaságkutató összességében azonban úgy ítéli meg, hogy a költségvetésben szereplő 400 milliárd forintos tartalék a felmerült kockázatok jelentős részét képes lesz kezelni, így a hiánycéltól való várható eltérés az előrejelzéshez kapcsolódó hibahatáron belül van. Prognózisuk szerint az államháztartás GDP-arányos ESA-hiánya 2,9 százalék lesz, azaz 0,2 százalékponttal haladja meg a tervezett szintet. Abban az esetben, ha a telekommunikációs adó ügyében az EU még az idén elmarasztaló ítéletet hoz, akkor GDP-arányosan 0,6–0,7 százalékos kiigazítási igény keletkezhet.
