A szaktárca szerint nem ütközik uniós jogba a telefonadó

Magyarország nem kívánja módosítani a távközlési adóról szóló törvényt, mely a kormány szerint teljes mértékben megfelel a közösségi jognak.

Az NGM közleménye szerint a telefonadó célja, hogy a mostani gazdasági környezetben az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók fokozottabban vegyék ki részüket az államháztartás egyensúlyának javításában. A telefonadó – a vonatkozó uniós jogszabály hiányában – jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés. Erre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje, írják.

A tárca közleménye kitér arra, hogy a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében vezetett be távközlési adót a kormány 2012 közepétől. Az Európai Bizottság által vitatott adó jól illeszkedik a kabinetnek a jövedelmi adók súlyának csökkentését és a forgalmi–fogyasztási adók súlyának növelését célzó politikájába, továbbá a kormány számításai szerint az adóból származó bevételek a következő években, hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik az államháztartást.

„Nem díj, hanem adó”

Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy mivel a telefonadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti a 2002/20/EK (engedélyezési) irányelv azon előírását, mely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely az engedélyezési költségekkel arányban áll. Magyarország álláspontja szerint azonban a telefonadó – nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díj, hanem adó, ezáltal nincs összefüggés a hivatkozott irányelvvel. Az irányelvnek nem is lehetett célja adójogi szabály alkotása, hiszen azt nem az adójogszabályokra vonatkozó eljárási rend szerint – azaz nem egyhangúsággal – fogadták el, olvasható az NGM közleményében.

Az MTI csütörtökön értesült arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt. Egy bizottsági forrás a távirati irodának megerősítette: úgy vélik, a telefonadó uniós jogot sért, a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis – az uniós előírásokkal ellentétben – nem csak a telekommunikációs szektorral kapcsolatos költségekre fordítja.

Brüsszel aggódik

Az uniós forrás az MTI-nek elmondta, hogy a bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. A tisztviselő rámutatott, hogy a 2012-ben a telefonhívásokra és a szöveges üzenetekre kivetett adó a 2010-ben a távközlési szektorra kirótt különadó kivezetését követi, és a bizottság a különadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, azt az ügyet jelenleg az Európai Bíróság tárgyalja.

A 2002-ben született és 2009-ben módosított elektronikus távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, azt mondja ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett „igazgatási díjak” nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára.

Tavaly közel ezer eljárás volt folyamatban
 

Az MNO összeállítása szerint 2012 elején 951 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az unióban. Magyarország ellen 2004-es csatlakozásunk óta 225 kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, 2011-ben 54 indult. A kötelezettségszegési eljárásokról november végén tett közzé összesítést az Európai Bizottság. 2011 folyamán Olaszország teljesített a legrosszabbul, Róma ellen indult vagy volt folyamatban a legtöbb kötelezettségszegési eljárás, szám szerint 135. Száznál több eljárásban volt érintett még Görögország (123) és Belgium (117). Franciaország 95 ponton sértette az uniós jogot a bizottság szerint, Németország és Nagy-Britannia ellen 76-76 kötelezettségszegési eljárás indult. A jelentésből kiderült, hogy leginkább a balti államok hajtják végre és tartják be az uniós jogot: Lettország, Észtország és Litvánia ellen indult a legkevesebb kötelezettségszegési eljárás. Rigát mindössze 23, Tallinnt és Vilniust pedig 36-36 ilyen eljárás érinti.

Szomszédainkat sem kímélik
 

A visegrádi országok közül Lengyelország ellen indult a legtöbb eljárás 2011-ben, egészen pontosan 95. Csehország a bizottság szerint 65 esetben sértett uniós jogot, Szlovákia ellen 41 kötelezettségszegési eljárás volt érvényben. A térségbeli államok közül Szlovénia ellen 46, Ausztria ellen 65, Románia ellen pedig 47 ügyben folyt kötelezettségszegési eljárás 2011-ben. Az összesítést ismertető közlemény arra is kitér, hogy 2011 folyamán több mint 60 százalékkal emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a bizottság amiatt kényszerült kötelezettségszegési eljárást indítani, mert egy tagállam nem ültette át megadott határidőre az uniós jogot saját jogrendjébe.