Egy bizottsági forrás az MTI-nek megerősítette: úgy vélik, hogy a telefonadó uniós jogot sért, a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis – az uniós előírásokkal ellentétben – nem a telekommunikációs szektorra, a távközlési infrastruktúra fejlesztésére fordítja.
Tavaly közel ezer eljárás volt folyamatban
Az MNO összeállítása szerint 2012 elején 951 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az unióban. Magyarország ellen 2004-es csatlakozásunk óta 225 kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, 2011-ben 54 indult. Ez a szám egyáltalán nem magas, hiszen például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban. A jogsértések által leginkább érintett három szakpolitikai terület, a környezetvédelem, a belső piac és az adózás az összes ügy 52 százalékát tette ki.
Új szakasz vízügyben
Úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött csütörtökön az Európai Bizottság Magyarországnak a vízügyi irányelv megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárásban, amely ezzel újabb szakaszba lépett. Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország – Hollandiával együtt – árpolitikájában a brüsszeli testület megítélése szerint jelenleg nem gondoskodik a hajózási és árvízvédelmi célú víztározókkal összefüggő környezetvédelmi és vízgazdálkodási költségek megtérüléséről, továbbá Magyarország az ipari szereplők által saját célból kitermelt talajvíz költségeit sem hajtja be.
A nagyok notóriusak, a baltiak a legkezesebbek
A kötelezettségszegési eljárásokról november végén tett közzé összesítést az Európai Bizottság. 2011 folyamán Olaszország teljesített a legrosszabbul, Róma ellen indult vagy volt folyamatban a legtöbb kötelezettségszegési eljárás, szám szerint 135. Száznál több eljárásban volt érintett még Görögország (123) és Belgium (117). Franciaország 95 ponton sértette az uniós jogot a bizottság szerint, Németország és Nagy-Britannia ellen 76-76 kötelezettségszegési eljárás indult.
A jelentésből kiderült, hogy leginkább a balti államok hajtják végre és tartják be az uniós jogot: Lettország, Észtország és Litvánia ellen indult a legkevesebb kötelezettségszegési eljárás. Rigát mindössze 23, Tallinnt és Vilniust pedig 36-36 ilyen eljárás érinti.
Szomszédainkat sem kímélik
A visegrádi országok közül Lengyelország ellen indult a legtöbb eljárás 2011-ben, egészen pontosan 95. Csehország a bizottság szerint 65 esetben sértett uniós jogot, Szlovákia ellen 41 kötelezettségszegési eljárás volt érvényben. A térségbeli államok közül Szlovénia ellen 46, Ausztria ellen 65, Románia ellen pedig 47 ügyben folyt kötelezettségszegési eljárás 2011-ben.
Az összesítést ismertető közlemény arra is kitér, hogy 2011 folyamán több mint 60 százalékkal emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a bizottság amiatt kényszerült kötelezettségszegési eljárást indítani, mert egy tagállam nem ültette át megadott határidőre az uniós jogot saját jogrendjébe. A Lengyelország elleni eljárásoknak nagyjából a felét, a Csehország ellenieknek pedig mintegy kétharmadát emiatt indította az Európai Bizottság.
