Sokan áthárították ügyfeleikre a tranzakciós illetéket

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete figyelemmel kísérte a tranzakciós illeték bevezetésével összefüggő jogi szabályozás alakulását.

TK
2013. 03. 11. 15:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bizottság hétfői ülésén Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: a tranzakciós illeték bevezetése, a banki díjakba való beépítése miatt nincs tudomásuk érdemi jogi reklamációról, így az illeték érvényesítése a díjakban és jutalékokban minden bizonnyal a jogszabályoknak megfelelően történt.

Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója a bizottság ülésén kifejtette: a felügyelet figyelemmel kísérte a tranzakciós illeték bevezetésével összefüggő jogi szabályozás alakulását annak érdekében, hogy megvizsgálja, a pénzintézetek egyoldalú díjemeléssel át tudják-e hárítani a tranzakciós illetéket.

A feltételeket nagyon részletesen kifejti a jogszabály; az egyoldalú szerződésmódosításra – vagyis a díj- és költségemelés végrehajtására – olyan díjaknál és költségeknél van lehetőség, amelyeket az ügyfelekkel kötött szerződések eleve tartalmaztak – mondta Kolozsi Sándor. Szólt arról is, hogy mivel a fogyasztók számára érzékeny kérdésről van szó, a PSZÁF 2012 decemberében elindította honlapján Európában egyedülálló számlaválasztó programját.

Több banknál is emelkedtek az ügyfelek költségei januártól, a drágítás azonban nem volt általános, több pénzintézet még nem döntött vagy éppen a díjak tartására szavazott. Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa január 7-én bejelentette, hogy vizsgálatot indít az áthárítások miatt.

 

A bankszövetség megbízott elnöke, Gyuris Dániel december végén elmondta, a verseny miatt nem biztos, hogy végül emelkedni fognak a díjak. A szövetség főtitkára, Kovács Levente pedig úgy vélekedett, egy buszjegynél nem lesz több az az összeg, amelyet a pénzintézetek a tranzakciós illeték miatt áthárítanak az ügyfelekre.

 

A Magyar Nemzet korábban arról cikkezett, hogy nem emelhetik meg tetszőlegesen a díjaikat és a költségeiket a pénzintézetek a tranzakciós illeték leple alatt. A pénzügyi felügyelet folyamatosan tanulmányozza a módosításokat, és vizsgálatot indít, amennyiben kiderül, hogy valamelyik bank a közteher címén próbál extrabevételhez jutni. Orbán Viktor november 16-án a tranzakciós illetékre utalva jelezte, mindent megtesznek, hogy a bankok ne hárítsák ezt a terhet az ügyfelekre.

Kolozsi Sándor hangsúlyozta: fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF a gyakorlatban is figyelemmel kíséri a folyamatokat, ezért januárban rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el 164 pénzügyi intézménynél. Ennek első eredményeit már feldolgozta a felügyelet. Az ügyvezető igazgató az eredményekről kiemelte: ez nem jelenti azt, hogy a felsorolt intézmények valóban jogszabálysértést követtek el a gyakorlatban, csak ennek gyanúja áll fenn.

A képviselőknek kiadott háttéranyagból kiderül: néhány pénzügyi szervezetnél felmerül, hogy nem járt el jogszerűen. Két bank és 15 takarékszövetkezet azt jelezte például a felügyeletnek, hogy annak ellenére hárította át ügyfeleire az őt terhelő illetéket, hogy üzletszabályzata, általános szerződési feltételei nem tartalmaztak az ügyfél számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó feltételeket.

Két bank és 9 takarékszövetkezet számolt be arról, hogy új díjat vezetett be fennálló szerződéseinél, emellett 11 pénzügyi szervezetnél előfordult, hogy nem tett közzé hirdetményt a díjak módosításáról, illetve több mint negyvennél, hogy a termékei esetében a hirdetményekben nem szerepelt a díjmódosítás oka.

Kolozsi Sándor Simon Gábor (MSZP) kérdésére reagálva kifejtette: a PSZÁF vizsgálja, hogy az adott intézmények jogszerűen jártak-e el, de ez hosszabb folyamat, mivel 154 intézmény közel 2000 termékét kell górcső alá venniük.

Minden bank és takarékszövetkezet versenyhelyzete, saját piaci pozíciója alapján reagált az illeték bevezetésére, és folyamatosan figyeli a piacot jelenleg is – mondta Kovács Levente.

Szilágyi György (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy pártja már a tranzakciós illeték bevezetésekor jelezte, hogy az valójában nem illeték, hanem adó, és kifogásolta, hogy a bankoknak gyakorlatilag jogszerű lehetőségük volt a díjak áthárítására az ügyfelekre, amit meg is tettek.

Zsigó Róbert (Fidesz) szerint még nincs elég tapasztalat az áthárításról, a PSZÁF vizsgálata is folyamatban van, véleményt alkotni, következtetéseket levonni csak a részletes eredmények ismeretében lehet majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.