Sokan áthárították ügyfeleikre a tranzakciós illetéket

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete figyelemmel kísérte a tranzakciós illeték bevezetésével összefüggő jogi szabályozás alakulását.

A bizottság hétfői ülésén Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: a tranzakciós illeték bevezetése, a banki díjakba való beépítése miatt nincs tudomásuk érdemi jogi reklamációról, így az illeték érvényesítése a díjakban és jutalékokban minden bizonnyal a jogszabályoknak megfelelően történt.

Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója a bizottság ülésén kifejtette: a felügyelet figyelemmel kísérte a tranzakciós illeték bevezetésével összefüggő jogi szabályozás alakulását annak érdekében, hogy megvizsgálja, a pénzintézetek egyoldalú díjemeléssel át tudják-e hárítani a tranzakciós illetéket.

A feltételeket nagyon részletesen kifejti a jogszabály; az egyoldalú szerződésmódosításra – vagyis a díj- és költségemelés végrehajtására – olyan díjaknál és költségeknél van lehetőség, amelyeket az ügyfelekkel kötött szerződések eleve tartalmaztak – mondta Kolozsi Sándor. Szólt arról is, hogy mivel a fogyasztók számára érzékeny kérdésről van szó, a PSZÁF 2012 decemberében elindította honlapján Európában egyedülálló számlaválasztó programját.

Több banknál is emelkedtek az ügyfelek költségei januártól, a drágítás azonban nem volt általános, több pénzintézet még nem döntött vagy éppen a díjak tartására szavazott. Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa január 7-én bejelentette, hogy vizsgálatot indít az áthárítások miatt.

A bankszövetség megbízott elnöke, Gyuris Dániel december végén elmondta, a verseny miatt nem biztos, hogy végül emelkedni fognak a díjak. A szövetség főtitkára, Kovács Levente pedig úgy vélekedett, egy buszjegynél nem lesz több az az összeg, amelyet a pénzintézetek a tranzakciós illeték miatt áthárítanak az ügyfelekre.

A Magyar Nemzet korábban arról cikkezett, hogy nem emelhetik meg tetszőlegesen a díjaikat és a költségeiket a pénzintézetek a tranzakciós illeték leple alatt. A pénzügyi felügyelet folyamatosan tanulmányozza a módosításokat, és vizsgálatot indít, amennyiben kiderül, hogy valamelyik bank a közteher címén próbál extrabevételhez jutni. Orbán Viktor november 16-án a tranzakciós illetékre utalva jelezte, mindent megtesznek, hogy a bankok ne hárítsák ezt a terhet az ügyfelekre.

Kolozsi Sándor hangsúlyozta: fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF a gyakorlatban is figyelemmel kíséri a folyamatokat, ezért januárban rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el 164 pénzügyi intézménynél. Ennek első eredményeit már feldolgozta a felügyelet. Az ügyvezető igazgató az eredményekről kiemelte: ez nem jelenti azt, hogy a felsorolt intézmények valóban jogszabálysértést követtek el a gyakorlatban, csak ennek gyanúja áll fenn.

A képviselőknek kiadott háttéranyagból kiderül: néhány pénzügyi szervezetnél felmerül, hogy nem járt el jogszerűen. Két bank és 15 takarékszövetkezet azt jelezte például a felügyeletnek, hogy annak ellenére hárította át ügyfeleire az őt terhelő illetéket, hogy üzletszabályzata, általános szerződési feltételei nem tartalmaztak az ügyfél számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó feltételeket.

Két bank és 9 takarékszövetkezet számolt be arról, hogy új díjat vezetett be fennálló szerződéseinél, emellett 11 pénzügyi szervezetnél előfordult, hogy nem tett közzé hirdetményt a díjak módosításáról, illetve több mint negyvennél, hogy a termékei esetében a hirdetményekben nem szerepelt a díjmódosítás oka.

Kolozsi Sándor Simon Gábor (MSZP) kérdésére reagálva kifejtette: a PSZÁF vizsgálja, hogy az adott intézmények jogszerűen jártak-e el, de ez hosszabb folyamat, mivel 154 intézmény közel 2000 termékét kell górcső alá venniük.

Minden bank és takarékszövetkezet versenyhelyzete, saját piaci pozíciója alapján reagált az illeték bevezetésére, és folyamatosan figyeli a piacot jelenleg is – mondta Kovács Levente.

Szilágyi György (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy pártja már a tranzakciós illeték bevezetésekor jelezte, hogy az valójában nem illeték, hanem adó, és kifogásolta, hogy a bankoknak gyakorlatilag jogszerű lehetőségük volt a díjak áthárítására az ügyfelekre, amit meg is tettek.

Zsigó Róbert (Fidesz) szerint még nincs elég tapasztalat az áthárításról, a PSZÁF vizsgálata is folyamatban van, véleményt alkotni, következtetéseket levonni csak a részletes eredmények ismeretében lehet majd.