Kovács Árpád jelezte: a 2014. évi költségvetés számai szerint tehát teljesülhetnek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglalt előírások. Ha a költségvetési és a versenygazdaság működése, teljesítménye, az infláció mértéke a tervek szerint alakul, akkor megvannak a feltételei a hiánycél tartásának és a GDP arányában kifejezett államadósság – szerény mértékű – csökkenésének – hangsúlyozta a KT elnöke.
Felhívta a figyelmet arra: a kitűzött célok feszítettségét azonban jól mutatja, hogy a hiánycél tized százalékponttal marad el az Európai Unió előírásaiban még elfogadható szinttől, az adósságmutató javulása pedig mintegy fél százalékpont. A számítottnál lényegesen alacsonyabb infláció vagy a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél nagyobb értéke a vállalt feltételek között a hiánycél tartása, illetve az adósságszabály teljesülése szempontjából kockázatot jelent – mutatott rá Kovács Árpád.
Az elnök arról is szólt, hogy a hiánycél teljesülése, az államadósság-szabály érvényesülése ezáltal feltételezi, hogy a költségvetés alapját képező makrogazdasági pálya teljesülésének külső és belső feltételei nem változnak. Megmarad az exportpiacokon a megindult konjunktúra, javul az ország megítélése, erősödik a befektetői bizalom, és az alacsonyabb kamatfelár révén olcsóbbá válik a költségvetés finanszírozása, ellen lehet állni különböző bérnyomásoknak – elemezte.
Hozzátette: „ha messzebbre tekintünk, akkor ahhoz, hogy ne csak 2014-re legyen valóság a környező országokéval hosszú idő után először azonos, kétszázalékos vagy annál is jobb növekedési várakozás, a gazdaság potenciális növekedési adottságainak és versenyképességének erőteljesebb növelésére van szükség”.
