Kiemelte: az eredményeket és a nehézségeket számba véve látható, hogy 2013-ban már a pozitívumok voltak döntő többségben. Magyarország 2013-ban kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, így elhárult az uniós források csökkentésének veszélye, és ami ennél fontosabb, hogy ez az eredmény az ország fenntartható költségvetési stabilitásának elismerését jelentette. Mindez erősítette a befektetői, vállalkozói bizalmat – húzta alá a KT elnöke.
Kovács Árpád hangsúlyozta: az államháztartás adósságszolgálati terhei 100 milliárd forintos nagyságrendben csökkentek. Mindebben szerepet játszott a gazdasági folyamatok második félévi, a várakozásnál kedvezőbb alakulása, a kiadások fegyelme, a bevételek növelésére irányuló pótlólagos intézkedéscsomag és a 500 millió forintos tartalék fel nem használása. 2013 így jó alapot teremt a jövő évre – húzta alá a KT elnöke.
„Reméljük, a pálya tartása kevesebb évközi módosítást kíván majd. Ezek ugyanis még akkor is előnytelenek a költségvetés hitelességére nézve, ha részben technikai jellegűek, illetve a kormány vagyonpolitikai céljai megvalósítását szolgálják” – fűzte hozzá Kovács Árpád.
Kifejtette: a lakossági megtakarítások növekednek, az infláció alacsony, de ma még a magánberuházások alacsony szintje, a fogyasztás lassú bővülése, a gyenge banki finanszírozás is adottság.
Rámutatott: az áfabevétel 2013. évi előirányzatához hasonlóan a 2014. évi is feszített, miközben az Országvédelmi Alapban előirányzott tartalék csupán negyede az előző évinek. Bár utóbbi a kisebb 2014. évi teljesítési kockázatokkal magyarázható, és az előirányzott 100 milliárd forint még elégséges lehet a becsült bevételi kockázatok ellensúlyozására, de ez a tartalék csak bizonyos határig nyújthat fedezetet az esetleg lényegesen kedvezőtlenebb gazdasági helyzetből adódó bevételelmaradások és kiadásnövekedések hatásainak ellensúlyozására – elemezte a KT elnöke.
Kifejtette: a kiadási oldalon a főbb szolgáltatási területeken szerény mértékű, tizedszázalékokban mérhető többletek találhatók, és jelentős az egyes európai uniós forrásokból és államháztartási pénzekből finanszírozott beruházási területeken az élénkülés, emellett meghatározó belső kiadási átrendeződéseket hoztak az önkormányzati adósság-átvállalások. Ezek hatásával, fedezetük biztosításával a költségvetés számol, mint ahogyan azokkal a lakossági tehercsökkentést szolgáló vagy szociálpolitikai intézkedésekkel is, amelyek a költségvetés bevételi oldalán hoznak változásokat, kieséseket.