Kiemelte: az eredményeket és a nehézségeket számba véve látható, hogy 2013-ban már a pozitívumok voltak döntő többségben. Magyarország 2013-ban kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, így elhárult az uniós források csökkentésének veszélye, és ami ennél fontosabb, hogy ez az eredmény az ország fenntartható költségvetési stabilitásának elismerését jelentette. Mindez erősítette a befektetői, vállalkozói bizalmat – húzta alá a KT elnöke.
Kovács Árpád hangsúlyozta: az államháztartás adósságszolgálati terhei 100 milliárd forintos nagyságrendben csökkentek. Mindebben szerepet játszott a gazdasági folyamatok második félévi, a várakozásnál kedvezőbb alakulása, a kiadások fegyelme, a bevételek növelésére irányuló pótlólagos intézkedéscsomag és a 500 millió forintos tartalék fel nem használása. 2013 így jó alapot teremt a jövő évre – húzta alá a KT elnöke.
„Reméljük, a pálya tartása kevesebb évközi módosítást kíván majd. Ezek ugyanis még akkor is előnytelenek a költségvetés hitelességére nézve, ha részben technikai jellegűek, illetve a kormány vagyonpolitikai céljai megvalósítását szolgálják” – fűzte hozzá Kovács Árpád.
Kifejtette: a lakossági megtakarítások növekednek, az infláció alacsony, de ma még a magánberuházások alacsony szintje, a fogyasztás lassú bővülése, a gyenge banki finanszírozás is adottság.
Rámutatott: az áfabevétel 2013. évi előirányzatához hasonlóan a 2014. évi is feszített, miközben az Országvédelmi Alapban előirányzott tartalék csupán negyede az előző évinek. Bár utóbbi a kisebb 2014. évi teljesítési kockázatokkal magyarázható, és az előirányzott 100 milliárd forint még elégséges lehet a becsült bevételi kockázatok ellensúlyozására, de ez a tartalék csak bizonyos határig nyújthat fedezetet az esetleg lényegesen kedvezőtlenebb gazdasági helyzetből adódó bevételelmaradások és kiadásnövekedések hatásainak ellensúlyozására – elemezte a KT elnöke.
Kifejtette: a kiadási oldalon a főbb szolgáltatási területeken szerény mértékű, tizedszázalékokban mérhető többletek találhatók, és jelentős az egyes európai uniós forrásokból és államháztartási pénzekből finanszírozott beruházási területeken az élénkülés, emellett meghatározó belső kiadási átrendeződéseket hoztak az önkormányzati adósság-átvállalások. Ezek hatásával, fedezetük biztosításával a költségvetés számol, mint ahogyan azokkal a lakossági tehercsökkentést szolgáló vagy szociálpolitikai intézkedésekkel is, amelyek a költségvetés bevételi oldalán hoznak változásokat, kieséseket.
Kovács Árpád jelezte: a 2014. évi költségvetés számai szerint tehát teljesülhetnek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglalt előírások. Ha a költségvetési és a versenygazdaság működése, teljesítménye, az infláció mértéke a tervek szerint alakul, akkor megvannak a feltételei a hiánycél tartásának és a GDP arányában kifejezett államadósság – szerény mértékű – csökkenésének – hangsúlyozta a KT elnöke.
Felhívta a figyelmet arra: a kitűzött célok feszítettségét azonban jól mutatja, hogy a hiánycél tized százalékponttal marad el az Európai Unió előírásaiban még elfogadható szinttől, az adósságmutató javulása pedig mintegy fél százalékpont. A számítottnál lényegesen alacsonyabb infláció vagy a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél nagyobb értéke a vállalt feltételek között a hiánycél tartása, illetve az adósságszabály teljesülése szempontjából kockázatot jelent – mutatott rá Kovács Árpád.
Az elnök arról is szólt, hogy a hiánycél teljesülése, az államadósság-szabály érvényesülése ezáltal feltételezi, hogy a költségvetés alapját képező makrogazdasági pálya teljesülésének külső és belső feltételei nem változnak. Megmarad az exportpiacokon a megindult konjunktúra, javul az ország megítélése, erősödik a befektetői bizalom, és az alacsonyabb kamatfelár révén olcsóbbá válik a költségvetés finanszírozása, ellen lehet állni különböző bérnyomásoknak – elemezte.
Hozzátette: „ha messzebbre tekintünk, akkor ahhoz, hogy ne csak 2014-re legyen valóság a környező országokéval hosszú idő után először azonos, kétszázalékos vagy annál is jobb növekedési várakozás, a gazdaság potenciális növekedési adottságainak és versenyképességének erőteljesebb növelésére van szükség”.
