Csőd szélére sodort állami agrárcégek?

Több ponton is kedvezőtlenül érinti a költségvetést a nagygazdaságoknak járó területalapú támogatások lefaragása.

2014. 07. 23. 3:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meghaladhatja a kétmilliárd forintot az az összeg, amennyivel kevesebb területalapú támogatást kap évente tizenhárom állami agrártársaság. A nagygazdaságok juttatásának lefaragásáról szóló kormánydöntés közel húszmilliárd forint elvonással számol. Ezen összeg közel egytizedét saját magától veszi el a kormányzat. Ugyanakkor ezt a kiesést pótolni kell, hiszen az érintett állami agrártársaságok egy része a csőd szélére kerül majd.

A Brüsszelből érkező agrártámogatások közül a legfontosabb a területalapú juttatás, amelynek összegét idén hektáronként 227 euróban szabták meg. A kormány úgy döntött, hogy az 1037 hektárnál többet művelő nagygazdaságoknál az 1200 hektárig járó támogatás öt, az e felett járó összegnek pedig a száz százalékát elvonja, és átcsoportosítja a vidékfejlesztési keret számára. A lépés 525 nagyüzemet érint, ám ebből a körből 13 állami tulajdonban – három egyetemek üzemeltetésében, tíz pedig nemzeti parkok gazdaságaként – működik. Az elvonás e cégeket is ugyanúgy érinti.

A legérzékenyebben a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-t, amely a Napi Gazdaság birtokába jutott kimutatás szerint az 525 cég közül is a legnagyobb területet műveli, összesen 15 185 hektárt, és tavaly közel egymilliárd forint területalapú támogatásban részesült, aminek a zömét most elveszítheti. Ehhez társul az agrár-környezetvédelmi támogatások augusztus elsejétől várható leállása, amiből szintén jócskán részesülhetett ez a társaság. E két kiesés miatt a cég talpon maradása érdekében rendkívüli állami beavatkozásra lehet szükség.

Hasonló helyzet alakulhat ki a Körös-Maros Nemzeti Parknál, ahol 8398 hektár áll művelés alatt, valamint a Kiskunsági Nemzeti Parknál, ahol 6332 hektár az állami birtok nagysága. Ezeknél az intézményeknél csak az 1200 hektár feletti teljes elvonás évi 300-400 millió forintos kiesést jelenthet, amit kétséges, hogy a társaságok önerőből elő tudnak teremteni. A megoldás az állami forrás lehet, aminek mértékével és a kialakult helyzettel kapcsolatban a Magyar Nemzet feltette kérdéseit a Földművelésügyi Minisztériumnak, ahonnan mára ígértek választ.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.