Csőd szélére sodort állami agrárcégek?

Több ponton is kedvezőtlenül érinti a költségvetést a nagygazdaságoknak járó területalapú támogatások lefaragása.

2014. 07. 23. 3:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meghaladhatja a kétmilliárd forintot az az összeg, amennyivel kevesebb területalapú támogatást kap évente tizenhárom állami agrártársaság. A nagygazdaságok juttatásának lefaragásáról szóló kormánydöntés közel húszmilliárd forint elvonással számol. Ezen összeg közel egytizedét saját magától veszi el a kormányzat. Ugyanakkor ezt a kiesést pótolni kell, hiszen az érintett állami agrártársaságok egy része a csőd szélére kerül majd.

A Brüsszelből érkező agrártámogatások közül a legfontosabb a területalapú juttatás, amelynek összegét idén hektáronként 227 euróban szabták meg. A kormány úgy döntött, hogy az 1037 hektárnál többet művelő nagygazdaságoknál az 1200 hektárig járó támogatás öt, az e felett járó összegnek pedig a száz százalékát elvonja, és átcsoportosítja a vidékfejlesztési keret számára. A lépés 525 nagyüzemet érint, ám ebből a körből 13 állami tulajdonban – három egyetemek üzemeltetésében, tíz pedig nemzeti parkok gazdaságaként – működik. Az elvonás e cégeket is ugyanúgy érinti.

A legérzékenyebben a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-t, amely a Napi Gazdaság birtokába jutott kimutatás szerint az 525 cég közül is a legnagyobb területet műveli, összesen 15 185 hektárt, és tavaly közel egymilliárd forint területalapú támogatásban részesült, aminek a zömét most elveszítheti. Ehhez társul az agrár-környezetvédelmi támogatások augusztus elsejétől várható leállása, amiből szintén jócskán részesülhetett ez a társaság. E két kiesés miatt a cég talpon maradása érdekében rendkívüli állami beavatkozásra lehet szükség.

Hasonló helyzet alakulhat ki a Körös-Maros Nemzeti Parknál, ahol 8398 hektár áll művelés alatt, valamint a Kiskunsági Nemzeti Parknál, ahol 6332 hektár az állami birtok nagysága. Ezeknél az intézményeknél csak az 1200 hektár feletti teljes elvonás évi 300-400 millió forintos kiesést jelenthet, amit kétséges, hogy a társaságok önerőből elő tudnak teremteni. A megoldás az állami forrás lehet, aminek mértékével és a kialakult helyzettel kapcsolatban a Magyar Nemzet feltette kérdéseit a Földművelésügyi Minisztériumnak, ahonnan mára ígértek választ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.