Az egyik legfontosabb forrás, az agrár-környezetvédelmi kassza már augusztusban kiürül, ami csak az idén húszmilliárdos veszteséget okoz az érintetteknek. Mindehhez járul a területalapú támogatás elvonása: a két veszteség a gazdaságok egy részét a csőd szélére sodorhatja.
Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) források kiesése önmagában tízmilliárdokban mérhető súlyos veszteséget okoz a hazai állattartó gazdaságoknak. Ennek alapvető oka az uniós bürokraták tehetetlensége, de a magyar agrárkormányzat sem dolgozta még ki a kieső támogatás pótlására szolgáló programot. A probléma eredendően abból származik, hogy az uniós közösség vezetői nem egyeztek meg időben a 2014 és 2020 közötti közös költségvetésről.
Ezért az idei év átmeneti esztendőnek tekinthető, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a közösségi büdzséből finanszírozott programok közül nem hirdethetünk meg újabbakat. Ez vonatkozik az előző uniós költségvetési ciklusban elindított AKG programra is, ami heteken belül lejár. Új pályázatot pedig hazánk előreláthatóan nem ír ki, így ez a forrás megszűnik. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a Magyar Nemzet megkeresésére arról számolt be, hogy mindez közel 13 ezer gazdálkodót érint, akik évente nagyjából 52 milliárd forintnyi támogatást veszítenek el a felvázolt okok miatt. Kis Miklós Zsolt, a területért felelős vidékfejlesztési államtitkár maga is elismerte a mezőgazdasági bizottság múlt heti ülésén, hogy legjobb esetben 2016 januárjában hirdethetik meg az új agrár-környezetgazdálkodási programot. További lehetséges megoldásként említette, hogy az egyéves, átmenetinek mondott időszakra az AKG-hoz hasonló programot dolgoz ki a kormányzat. Igen ám, de miután a program már most, augusztusban zárul, a problémára már megoldást kellett volna találni. Ugyanakkor az államtitkári nyilatkozatból arra lehet következtetni, hogy az idei bevételkiesés pótlását már nem is tervezik, az érintettek ebből fakadó vesztesége pedig meghaladhatja a 20 milliárd forintot.
Az átmeneti időre szánt rendszerre vonatkozó eddigi elképzelés is több sebből vérzik, ugyanis a csekély összegű, úgynevezett de minimis támogatásokra rendelkezésre álló keretből finanszíroznák. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy ilyen juttatásnak minősül minden olyan állami – központi költségvetésből vagy önkormányzati kasszából nyújtott – támogatás, amelynek az együttes összege három egymást követő pénzügyi év alatt nem haladja meg a 15 ezer eurót. Vagyis az ebből a keretből adható összeg eleve igen alacsony. Noha ezt a problémát a közelmúltban már számos szakértő jelezte – rámutatva, hogy az egyéb, vagyis nem agrárcélra adható de minimis keret csak 200 ezer euró –, az uniónál nem sikerült elérni a pénzek növelését. Azt a bizottsági meghallgatásán az államtitkár is elismerte, hogy miután az átmeneti megoldás csak a hazai források terhére lenne megvalósítható, ez önmagában feszegetné a gazdálkodóknak e keretből adható támogatás összegének határát, vagyis az állattartóknak feltételezhetően valamelyik dotációról mindenképpen le kellene mondaniuk.
