Hatalmas csapás a hazai állattenyésztésre

Úgy támogatja és fejleszti a hazai állattenyésztést a magyar kormány, hogy közben pótolhatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak.

A vártnál is szigorúbb lett az az elvonás, amellyel az állattenyésztő nagygazdaságoknak eddig járó területalapú támogatásokat megkurtította a kormány. A kabinet a korábban elkészült javaslatoknál is radikálisabb elvonással járó változat mellett tette le a voksát. Az 525 érintett cégnél hamarosan elindulhatnak a leépítések, a mindennapi működéshez szükséges bankhitelek folyósítása megakad, és a hazai állattenyésztés egészének kárt okozó döntések következményei a jövőben az állami költségvetést is érzékenyen érintik majd.

A múlt hét pénteken született kormánydöntés előzménye az, hogy az uniós jogszabályok a 2015–2021 között folyósítandó agrártámogatásoknál kötelezően előírják: azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, ahol az éves juttatás meghaladja a 150 ezer eurót, az efeletti összeget 5 százalékkal csökkenteni kell. Ennek a brüsszeli előírásnak tavaly december 23-án született döntésével már eleget tett a kabinet. Fontos az is, hogy ezt az elvonást a kormány akkor még úgy hagyta jóvá, hogy az érintett cégek leírhatták belőle az előző naptári évben kifizetett munkabéreket és azok közterheit.

A kabinet most alapjaiban vizsgálta felül ezt a döntését, és nagyságrenddel nagyobb elvonással sújtotta az érintett 525 nagygazdaságot. A határozat – amit Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor földművelési miniszter ismertetett – az 1037–1200 hektár közötti területen gazdálkodóknál csökkenti a területalapú támogatást öt százalékkal, az ennél nagyobb földeket művelőktől viszont a teljes 150 ezer euró feletti támogatást elvonják.

Az intézkedés célja – hangsúlyozta Fazekas Sándor –, hogy a 2005–2006 után konszolidált nagygazdaságok után most a kisebb gazdálkodók is jelentősebb támogatásokhoz juthassanak. Kérdésünkre az agrárminiszter elmondta, elvetették azt az engedményt is, amely szerint a támogatás csökkentésből le lehet vonni az előző évben kifizetett munkabéreket és azok közterheit, mert szerintük módot adott volna arra, hogy az érintettek kibújjanak a kötelezettség alól.

Lázár János fölhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a jelenleg zajló uniós ciklusban – a következő hat évben – 212 milliárd forintot szán az ágazat fejlesztésére, ami jelentősen meghaladja a mostani intézkedés által elvont 20 milliárd forintot. Ezzel a lépéssel az állattenyésztésre fordított összeg megduplázódik s az ágazat a kormány agrárpolitikájának középpontjába kerül. Mindennek alapvetően ellentmond, hogy a fenti összeg semmit sem pótol az elvonásból, hiszen már eddig is szerepelt a költségvetésben. S bár Lázár János hangsúlyozta, hogy a nagygazdaságok is részesülhetnek a 212 milliárdos keretből, fontos tudni, hogy nem automatikusan járó, hanem esetleges juttatásokról van szó, amelyekre nincs garancia, és a már most pótfedezetet követelő hitelező bankoknak sem lehet felkínálni ezt a csupán elvi szinten létező lehetőséget.

Lázár kiemelte, a kormány abban reménykedik, hogy az elkövetkező időszakban a most bejelentett intézkedéseknek köszönhetően 50-60 ezer fővel nőhet a mezőgazdaságban dolgozók száma. Kérdés, miként szerepel ebben a statisztikában az a 32,6 ezer fős létszám, amely az elvonással érintett cégeknél dolgozik és akik közül már a közeljövőben sokan az utcára kerülhetnek. Fazekas Sándor pedig amellett érvelt, hogy ezek a nagygazdaságok amúgy is gazdaságosan tudtak termelni, tehát nem kell attól tartani, hogy behozhatatlan hátrányba kerülnek. A kormány a mostani intézkedés eredményeként azzal számol, hogy a kisebb gazdaságok helyzetbe hozásával tovább folytatódik az állattenyésztés felfutása.

Ugyanakkor ágazati szakértők szerint a kormány által kezdeményezett körben a döntés hatására biztosan jóval kisebb lesz az állatállomány növekedése annál a leépítésnél, ami a minden második tehenet, minden harmadik szarvasmarhát és a sertések közel negyven százalékát tartó, elvonásban érintett üzemekben hamarosan végbemegy.

Mindehhez hozzájárul az agrár-környezetvédelmi (AKG) támogatások augusztus elsejétől bekövetkező megszűnése, amit lapunk kérdésére az agrártárca vezetője megerősített. Fazekas Sándor elmondta, az uniós késlekedés miatt kiapadó forrásokat egyelőre nem pótolják hazai pénzekkel. Mindez 13 ezer gazdálkodó számára a következő másfél évben rendkívül jelentős, 72 milliárd forintos kiesést jelent. Lázár János érdeklődésünkre közölte: nem zárkóznak el attól, hogy később átgondolják egyfajta segítség nyújtását az ágazatban dolgozó vállalkozásoknak, de ahhoz először ismerni kell a mezőgazdaság idei eredményeit.