Elsőbbséget kell élveznie az ingatlan-devizahitelesek ügyének a társadalom álláspontja szerint, mivel őket otthonvesztés fenyegeti. De a Kúria kimondta, a bankok szerződései tisztességtelenek, így az autóhiteleseket éppen úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket – nyilatkozta Lázár János a Blikk tegnapi számában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a kormány szándékában áll a devizahitelest mentő második ütem, a forintosítás is. Az autós devizahitelesek megsegítése szerinte azért is indokolt, mert ez a kör előbb-utóbb éppúgy elveszíti az ingatlanát, mint a lakáshitelüket törleszteni nem tudók. – Hitelüket ugyanis már nem tudják tovább fizetni, a gépkocsijuk pedig már töredékét sem éri a hitelösszegnek, amely nem csökken, hanem nő, annak ellenére, hogy azt becsületesen fizetik – fejtette ki a miniszter.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth rádióban tegnap a forintosítására, illetőleg a devizahitelek kivezetésére vonatkozóan arról beszélt, hogy szeptember folyamán kell majd jelölni az elszámolás kereteit. Ennek során megvizsgálják azt is, hogy az autóhiteleknél is felmerült-e a tisztességtelen eljárás, hiszen ezekre a hitelekre nem vonatkozik a Kúria döntése. Mivel a Kúria döntése minden fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozik, megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a tárca kérdésünkre úgy korrigált, hogy Varga Mihály félreértette a kérdést, csupán nyelvbotlás volt, amikor azt mondta, az autóhitelesekre nem érvényes a legfőbb bírói fórum döntése. Rákérdeztünk arra is, hogy a minisztérium vizsgálja-e az autóhitelek tömeges érvénytelenségét, azonban erre lapzártánkig nem kaptunk választ.
Emlékezetes, lapunk cikksorozatban mutatta be, hogy autóhitelek ezrei lehetnek érvénytelenek, ugyanis a 2010 előtt kötött hitelszerződéseket tömegesen írták alá a pénzintézetek nevében olyan autókereskedők, akiknek vélhetőleg nem volt jogosultságuk eljárni a bankok helyett. A 2010 előtt hatályos törvényi szabályozás szerint alapvetően kétféleképpen járhattak el a pénzintézetek képviseletében az autókereskedők. Az egyik esetben a kereskedő aláírhatta a bank nevében a hitelszerződést, a másikban csak összehozhatta a pénzintézetet és az ügyfelet, s csupán elősegíthette a hitelügylet létrejöttét.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
