Az Ab-hoz fordul az ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla az Ab határozatáig felfüggeszti a devizahiteles-pert.

TK
2014. 10. 27. 20:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles-törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több paragrafusa alaptörvénybe ütközik, sérti például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Az ítélőtábla indoklása szerint a jogalkotó az eljárási határidők szabályozásával kizárta a bizonyítási eszközök lehetőségét az eljárásból, leszűkítette a bíróság mérlegelési lehetőségeit.

A bíró rámutatott: az eljárásjogi feltételek biztosításának elmulasztása miatt a jogalkotás olyan közvetlen befolyást gyakorolt a magánjogi jogviszony elbírálására, ami összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség alkotmányos elvével. A félnek a polgári perben biztosított rendelkezési jogának korlátozása sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot is – tette hozzá a bíró.

Súlyosan sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság alkotmányos elvét, hogy a törvényi szabályozás hiányossága miatt kétséges a bíróság érdemi döntésének személyi és tárgyi hatálya – szerepel az indoklásban.

November 7-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hétfőn a CIB Bank Zrt. devizaperében.

A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és kérte a másodfokú bíróságot, hogy függessze fel a tárgyalást és forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Bíróságnál. Az ítélőtábla a felperes mindkét indítványát még a tárgyaláson elutasította.

A CIB jogi képviselője az elsőfokú ítéletet és a peres eljárás alapjául szolgáló devizahiteles törvényt egyaránt kifogásolta. A tárgyaláson kifejtett véleménye szerint az egyoldalú szerződésmódosítás olyan jogosultság, amely a szerződéskötéskor a felek között fennálló érdekegyensúly fenntartását szolgálja, azonban a nyáron elfogadott törvény ezt a lehetőséget teljesen kiüresítette. Az alperes magyar állam ugyanakkor úgy véli, az érdekegyensúly fenntartása a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.