Devizahitelper: elhalasztották a határozatok kihirdetését

Kedden több devizahiteles-perben is döntött a Fővárosi Ítélőtábla.

A felperes pénzintézet, fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, mert álláspontja szerint a törvényszék elmulasztotta indokolási kötelezettségét. A tanácselnök a határozathirdetéskor ugyanakkor hangsúlyozta: az elsőfokú bíróság részletesen indokolta határozatát, mulasztás csak akkor történt volna, ha nem állapítható meg, mire alapozta ítéletét.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság értelmezése helytálló, a pénzintézet egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződéses kikötései tisztességtelenek és érvénytelenek.

A másodfokú bíróság 605 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a társaságot.

Október 30-ára halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes pénzügyi intézmény fellebbezett, az ítélet megváltoztatását és a tárgyalás felfüggesztését kérve. A felperes ismét indítványozta, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), továbbá kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál (EB). A tárgyaláson benyújtott egy bírói határozatot, és az abban kifejtett indoklás figyelembevételét kérte.

Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelméhez fűzött szóbeli kiegészítésében kifejtette, hogy egyetért a bíróság jogalkalmazásával, a törvényszék ítélete ténybelileg és jogilag is megalapozott, és nem indokolt, hogy a bíróság az Ab-hez és az EB-hez forduljon.

Az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva, teljes egészében elutasította a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Cetelem Bank Zrt. keresetét kedden.

Az első fokú bíróság szeptember 3-án kihirdetett nem jogerős ítéletében részben helyt adott a pénzintézet keresetének, mivel megállapítása szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei (ászf).

A másodfokú, jogerős határozat rövid indoklásában a bíró elmondta: a törvényi feltételeknek együttesen kellett maradéktalanul érvényesülniük az ászf feltételek tisztességességének megállapításához. A pénzügyi intézmény ászf-ei nem felelnek meg elsődlegesen az átláthatóság követelményének, egyes elemeinél nem tudni, hogy miért, mikor, milyen mértékben kerülhet sor az egyoldalú szerződésmódosításra, ezért a bíróság teljes egészében elutasította a bank keresetét.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon elutasította kedden kihirdetett ítéletében az Unicredit Ingatlanlízing Szolgáltató Zrt.-nek a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében benyújtott keresetét.

A bíróság elutasította a felperes pénzintézetnek azt a kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához, és nem egészen 580 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon elutasította az Unicredit Immo Truck Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nek és az Unicredit Leasing Hungary Szolgáltató Zrt.-nek magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében benyújtott keresetét kedden kihirdetett ítéletében.

A bíróság elutasította a felperes pénzintézeteknek azt a kérelmét, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához, és 530 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felpereseket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett határozatában jóváhagyta a Fővárosi Törvényszék az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletét, amelyben elutasította a hitelintézetek magyar állam ellen, az általános szerződési feltételekhez kapcsolódó vélelem megdöntése iránti keresetét.

A másodfokú bíróság érdemben osztotta a Fővárosi Törvényszék azon álláspontját, hogy nem megalapozottak azok a felperesi kérelmek, hogy függesszék fel a tárgyalást, forduljanak Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárást kérve. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytálló következtetéssel állapította meg, hogy a perbeli szerződéses kikötések nem voltak tisztességesnek tekinthetőek.