November 4-ére halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden a Credit House Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt. devizaperében.
A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és a másodfokú bíróságot arra kérte, hogy függessze fel a tárgyalást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. A felperes álláspontja szerint természetes követelmény a bankok általános szerződési feltételeinek tisztességessége, azonban a nyáron hatályba lépett devizahitellel kapcsolatos vélelem 10 évre visszahatóan követel meg olyan elveket, amelyeket a jogalkotó csak most rögzített törvényben.
A magyar állam nem nyújtott be külön fellebbezést, ellenkérelmében a bíróságot viszont arra kérte, adjon helyt az elsőfokú ítéletnek, mivel az alperes álláspontja szerint a törvényszék helyesen állapította meg a társaság szerződéses kikötéseinek tisztességtelenségét.
November 4-re halasztotta a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a döntést az Unicredit Bank Hungary Zrt. devizahiteles-perében kedden. Az első fokú döntés ellen, amely szerint a bank általános szerződéses feltételei (ászf) nem feleltek meg az átláthatóság feltételének és ezért tisztességtelenek, mind a felperes pénzintézet, mind az alperes magyar állam fellebbezett.
A bank jogi képviselője fellebbezését fenntartotta és szóban kiegészítette azzal, hogy az időközben hatályba lépett a devizahiteles törvényt módosító 2014. évi XL. törvény, ami szerint a hitelkártya valamint folyószámla szerződésekre vonatkozó ászf-ek nem tartoznak a törvény hatály alá. Így a keresettel érintett egyes kikötések vonatkozásában a per megszüntetésének van helye – mondta.
Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint az új törvény hatálya a folyamatban lévő ügyekre nem terjed ki.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett határozatában helyben hagyta a Budapest Autófinanszírozási Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletet, amely szerint tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei.
A felperes pénzintézet, fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, mert álláspontja szerint a törvényszék elmulasztotta indokolási kötelezettségét. A tanácselnök a határozathirdetéskor ugyanakkor hangsúlyozta: az elsőfokú bíróság részletesen indokolta határozatát, mulasztás csak akkor történt volna, ha nem állapítható meg, mire alapozta ítéletét.
Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság értelmezése helytálló, a pénzintézet egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződéses kikötései tisztességtelenek és érvénytelenek.
A másodfokú bíróság 605 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a társaságot.
Október 30-ára halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes pénzügyi intézmény fellebbezett, az ítélet megváltoztatását és a tárgyalás felfüggesztését kérve. A felperes ismét indítványozta, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), továbbá kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál (EB). A tárgyaláson benyújtott egy bírói határozatot, és az abban kifejtett indoklás figyelembevételét kérte.
Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelméhez fűzött szóbeli kiegészítésében kifejtette, hogy egyetért a bíróság jogalkalmazásával, a törvényszék ítélete ténybelileg és jogilag is megalapozott, és nem indokolt, hogy a bíróság az Ab-hez és az EB-hez forduljon.
Az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva, teljes egészében elutasította a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Cetelem Bank Zrt. keresetét kedden.
Az első fokú bíróság szeptember 3-án kihirdetett nem jogerős ítéletében részben helyt adott a pénzintézet keresetének, mivel megállapítása szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei (ászf).
A másodfokú, jogerős határozat rövid indoklásában a bíró elmondta: a törvényi feltételeknek együttesen kellett maradéktalanul érvényesülniük az ászf feltételek tisztességességének megállapításához. A pénzügyi intézmény ászf-ei nem felelnek meg elsődlegesen az átláthatóság követelményének, egyes elemeinél nem tudni, hogy miért, mikor, milyen mértékben kerülhet sor az egyoldalú szerződésmódosításra, ezért a bíróság teljes egészében elutasította a bank keresetét.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon elutasította kedden kihirdetett ítéletében az Unicredit Ingatlanlízing Szolgáltató Zrt.-nek a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében benyújtott keresetét.
A bíróság elutasította a felperes pénzintézetnek azt a kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához, és nem egészen 580 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon elutasította az Unicredit Immo Truck Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nek és az Unicredit Leasing Hungary Szolgáltató Zrt.-nek magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében benyújtott keresetét kedden kihirdetett ítéletében.
A bíróság elutasította a felperes pénzintézeteknek azt a kérelmét, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához, és 530 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felpereseket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett határozatában jóváhagyta a Fővárosi Törvényszék az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletét, amelyben elutasította a hitelintézetek magyar állam ellen, az általános szerződési feltételekhez kapcsolódó vélelem megdöntése iránti keresetét.
A másodfokú bíróság érdemben osztotta a Fővárosi Törvényszék azon álláspontját, hogy nem megalapozottak azok a felperesi kérelmek, hogy függesszék fel a tárgyalást, forduljanak Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárást kérve. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytálló következtetéssel állapította meg, hogy a perbeli szerződéses kikötések nem voltak tisztességesnek tekinthetőek.
