Az MKB Bank Zrt. esetében az ítélőtábla egyben az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és leszállította a felperes pénzintézet által fizetendő perköltséget 1,52 millió forint plusz áfa összegre.
A bíró rövid szóbeli indoklása szerint az ítélőtábla elsődlegesen azt vizsgálta, van-e ok hatályon kívül helyezésre, mivel a felperes szerint az elsőfokú bíróság nem végezte el teljes egészében a szerződéses kikötések vizsgálatát. A másodfokú bíróság úgy találta, hogy az egyes sérelmezett kikötések vagy nem tartalmaztak a devizahiteles törvény hatálya alá tartozó rendelkezést, vagy pedig az elsőfokú bíróság elvégezte a vizsgálatukat. Az érvényességi feltételek konjunktívak, ha bármelyik közülük nem teljesül, a bíróságnak el kell utasítania a keresetet – jelentette ki a bíró.
A felperes bank szerződéses kikötései nem feleltek meg a törvényi követelményeknek, nem volt például olyan mechanizmus, amellyel a fogyasztó a számára kedvező körülményeket érvényesíteni tudta volna – mondta a bíró. A szerződés kikötések alkalmazása egyik időállapotban sem felelt meg sem az egyértelmű, érthető megfogalmazás, sem az átláthatóság követelményének – jegyezte meg a bíró a határozat indoklásakor.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett jogerős határozatában helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletét. A pénzintézet fellebbezett az elsőfokú határozat ellen, amelyben a bíróság elutasította az általános szerződési feltételekhez (ászf) kapcsolódó tisztességtelenségi vélelem megdöntése iránti keresetét.
A bíró a szóban ismertetett indoklásban kiemelte: a felperes nem határozta meg egyetlen esetben sem, hogy milyen módon és mértékben kell megváltozniuk az oklistában megjelölt körülményeknek ahhoz, hogy előidézzék az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét a felperes számára. A fogyasztó nem láthatta előre, hogy a felperes későbbi egyoldalú szerződésmódosítása milyen terheket jelenthet számára – tette hozzá a bíró.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett határozatában helyben hagyta az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletet, amely szerint tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei.
Az ítélőtábla szerint a nyáron elfogadott devizahitelekkel kapcsolatos törvényben megfogalmazott elvek kiegészítőek és egyenrangúak, ezért a törvényszék nem volt köteles minden elvet vizsgálni, elegendő volt annak megállapítása, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeinek egyoldalú módosítást lehetővé tevő pontjai nem átláthatóak.
A másodfokú bíróság továbbá nem értett egyet azzal a felperesi állásponttal, miszerint amennyiben a szerződéses kikötések megfelelnek a Hitelintézetekről és a Pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek (Hpt.), azok egyaránt tisztességesek. A társaság nettó 407 ezer forint perköltség megfizetésére köteles.
November 5-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt. devizaperében.
A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és a másodfokú bíróságot kérte, hogy függessze fel a tárgyalást és forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Bíróságnál. Az ítélőtábla a felperes mindkét indítványát még a tárgyaláson elutasította.
A Fővárosi Ítélőtábla november 6-ára halasztotta el a másodfokú ítélet kihirdetését az AXA Bank Europe S.A. magyar állam ellen zajló devizahiteles polgári perében.
Az AXA Bank állam ellen beadott keresetét előzőleg elsőfokon kétszer is elutasította a Fővárosi Törvényszék. A bank keresetét először augusztus 27-én utasította el a bíróság, az AXA azonban fellebbezésében az elsőfokú ítélet kiegészítését kérte.
A törvényszék szeptember 25-én meghozott, kiegészítő ítéletében is elutasította az AXA Bank állam elleni keresetét.
Az augusztus 27-i tárgyaláshoz képest nem változott a bíróság álláspontja a szeptemberi kiegészítő ítéletében sem, azaz másodszor is úgy határozott a Fővárosi Törvényszék, hogy a bank szerződéses kikötései bár megfeleltek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, a tételes meghatározás és az átláthatóság elveinek nem, és ez azt jelentette, hogy tisztességtelenek voltak a hitelintézet általános szerződési feltételei.
