Másodfokon is pert vesztett az MKB Bank

Nem csak az MKB Bank pere volt napirenden szerdán.

Az MKB Bank Zrt. esetében az ítélőtábla egyben az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és leszállította a felperes pénzintézet által fizetendő perköltséget 1,52 millió forint plusz áfa összegre.

A bíró rövid szóbeli indoklása szerint az ítélőtábla elsődlegesen azt vizsgálta, van-e ok hatályon kívül helyezésre, mivel a felperes szerint az elsőfokú bíróság nem végezte el teljes egészében a szerződéses kikötések vizsgálatát. A másodfokú bíróság úgy találta, hogy az egyes sérelmezett kikötések vagy nem tartalmaztak a devizahiteles törvény hatálya alá tartozó rendelkezést, vagy pedig az elsőfokú bíróság elvégezte a vizsgálatukat. Az érvényességi feltételek konjunktívak, ha bármelyik közülük nem teljesül, a bíróságnak el kell utasítania a keresetet – jelentette ki a bíró.

A felperes bank szerződéses kikötései nem feleltek meg a törvényi követelményeknek, nem volt például olyan mechanizmus, amellyel a fogyasztó a számára kedvező körülményeket érvényesíteni tudta volna – mondta a bíró. A szerződés kikötések alkalmazása egyik időállapotban sem felelt meg sem az egyértelmű, érthető megfogalmazás, sem az átláthatóság követelményének – jegyezte meg a bíró a határozat indoklásakor.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett jogerős határozatában helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletét. A pénzintézet fellebbezett az elsőfokú határozat ellen, amelyben a bíróság elutasította az általános szerződési feltételekhez (ászf) kapcsolódó tisztességtelenségi vélelem megdöntése iránti keresetét.

A bíró a szóban ismertetett indoklásban kiemelte: a felperes nem határozta meg egyetlen esetben sem, hogy milyen módon és mértékben kell megváltozniuk az oklistában megjelölt körülményeknek ahhoz, hogy előidézzék az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét a felperes számára. A fogyasztó nem láthatta előre, hogy a felperes későbbi egyoldalú szerződésmódosítása milyen terheket jelenthet számára – tette hozzá a bíró.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett határozatában helyben hagyta az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletet, amely szerint tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei.

Az ítélőtábla szerint a nyáron elfogadott devizahitelekkel kapcsolatos törvényben megfogalmazott elvek kiegészítőek és egyenrangúak, ezért a törvényszék nem volt köteles minden elvet vizsgálni, elegendő volt annak megállapítása, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeinek egyoldalú módosítást lehetővé tevő pontjai nem átláthatóak.

A másodfokú bíróság továbbá nem értett egyet azzal a felperesi állásponttal, miszerint amennyiben a szerződéses kikötések megfelelnek a Hitelintézetekről és a Pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek (Hpt.), azok egyaránt tisztességesek. A társaság nettó 407 ezer forint perköltség megfizetésére köteles.

November 5-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt. devizaperében.

A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és a másodfokú bíróságot kérte, hogy függessze fel a tárgyalást és forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Bíróságnál. Az ítélőtábla a felperes mindkét indítványát még a tárgyaláson elutasította.

A Fővárosi Ítélőtábla november 6-ára halasztotta el a másodfokú ítélet kihirdetését az AXA Bank Europe S.A. magyar állam ellen zajló devizahiteles polgári perében.

Az AXA Bank állam ellen beadott keresetét előzőleg elsőfokon kétszer is elutasította a Fővárosi Törvényszék. A bank keresetét először augusztus 27-én utasította el a bíróság, az AXA azonban fellebbezésében az elsőfokú ítélet kiegészítését kérte.

A törvényszék szeptember 25-én meghozott, kiegészítő ítéletében is elutasította az AXA Bank állam elleni keresetét.

Az augusztus 27-i tárgyaláshoz képest nem változott a bíróság álláspontja a szeptemberi kiegészítő ítéletében sem, azaz másodszor is úgy határozott a Fővárosi Törvényszék, hogy a bank szerződéses kikötései bár megfeleltek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, a tételes meghatározás és az átláthatóság elveinek nem, és ez azt jelentette, hogy tisztességtelenek voltak a hitelintézet általános szerződési feltételei.