Újabb terhek elé nézhetnek a bevásárlóközpontokban üzletet bérlő kereskedők, illetve a hipermarketek beszállítói. A reklámadó ugyanis kiterjed a nagy alapterületű üzletláncokra, plázákra is, vagyis a nemrégiben életbe lépett jogszabály szerint a beszállítóikkal vagy bérlőikkel kötött speciális megállapodásaik miatt az áruházláncoknak is fizetniük kell a megjelent hirdetések után. Például akkor, ha közös reklámújságban népszerűsítik az üzletházat, illetve a bérlők szolgáltatásait, akcióit. Ekkor előfordulhat, hogy az üzemeltetők nem vállalják egyedül a fizetendő terhet, hanem egy részét áthárítják a kereskedőkre.
– Ha a nagyáruházak, áruházláncok, vagy akár bevásárlóközpontok bevált szokás szerint marketing-hozzájárulást kapnak a beszállítóiktól vagy bérlőiktől, akkor a hozzájárulás után elvileg reklámadót kell fizetniük. Sőt, a nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknak is fizetniük kell a hirdetések után – hívta fel a figyelmet az Origó.hu-nak Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője.
Évek óta jellemző, hogy a plázák üzemeltetői a bérlőktől, illetve a kereskedelmi láncok a beszállítóktól különféle jogcímeken hozzájárulást szednek, ilyenek például a marketingért, reklámért fizetendő tételek. Ez sok esetben megfoghatatlan költség a kisvállalkozások számára. Plázás bérlők többször jelezték már, hogy valójában nem tudják, miért fizetnek nem kevés pénzt a bérleti díjakon felül, mert például tételesen nem látják ezeknek a költségeknek az elszámolását, viszont a bevásárlóközponttal történő szerződéskor nincs esély elkerülni a plusztételeket. A hozzájárulásból a bevásárlóközpont általában a közös vevőcsalogató kampányokat finanszírozza, ám nem túl kedvező, hogy a jövőben emiatt kétszer is fizethet reklámadót az üzemeltető. A szakértő szerint ugyanis a jogszabály úgy szól, hogy a plázától két jogcímen is be lehet szedni a reklámért fizetendő közterhet. – Egyrészt adózhat az újság elkészítésének költségei után, mert az saját célú reklámnak minősül, másrészt a beszállítótól a reklámújságban való megjelenés fejében kapott hozzájárulás után mint valamilyen reklám közzétevője – magyarázta Békés Balázs. A helyzetet bonyolíthatja, hogy a marketing-hozzájárulás kifizetője, vagyis a bérlő is adókötelezetté válhat mint a reklám megrendelője, ha nem kap az áruháztól megfelelő nyilatkozatot ennek az ellenkezőjéről.
Megkerestük a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségét, hogy megtudjuk, a nagy üzletházak működtetői tervezik-e áthárítani a reklámadó rájuk eső részét a bérlőkre, illetve előfordulhat-e, hogy az új közteher miatt a kereskedők visszafogják a vásárlók meghódítását célzó tevékenységeiket. – A bevásárlóközpontok reklámbevéte-leinek és -kiadásainak mértékéről nincsenek információink, ha azonban a bérbeadó marketingdíjat határoz meg, annak jogcímét és elszámolását a bérleti szerződés tartalmazza – mondta kérdésünkre Balatoni Judit, a szövetség főtitkára. Az elmúlt időszakban a legtöbb bevásárlóközpont üzemeltetője külön felhívásban fordult a bérlőkhöz, ebben az új törvénnyel kapcsolatos álláspontját ismertette. – A reklámadóval kapcsolatban több érdek-képviseleti szervezettel és a nagy üzletláncok képviselőivel közösen léptünk fel, leginkább értelmezési és eljárásbeli problémákkal kapcsolatban. Ezek tisztázódni látszanak, de az érdekérvényesítő munka továbbra is folyik annak érdekében, hogy a kereskedelmi cégeket ne sújtsák újabb adó megfizetésével és plusz adminisztrációs terhekkel – hangsúlyozta a főtitkár. Megjegyezte azonban, hogy várakozásaik szerint a plázák által eddig reklámokra fordított költségek a következő időszakban csökkenni fognak.
